December végén, január elején többeknek is feltűnt, hogy Sepsiszentgyörgy központjában ismét zajos fekete madárfelhők jelentek meg, ennek jártunk utána.

Czimbalmos-Kozma Csaba városmenedzser elmondta: a Rara Avis természetvédő egyesülettel van szerződése az önkormányzatnak, jár is minden este két személy, akik lámpákkal, olykor pedig petárdákkal (amelyekre külön engedélyük van a rendőrségtől) hajtják el az Erzsébet parkban leszálló varjú- és csókarajokat, de karácsonykor három nap kimaradt, és ennek a hatása meg is látszik. A legjobban azonban az látszik, hogy a természet sem úgy viselkedik, ahogy megszoktuk, változik az állatok magatartása és az emberekhez való viszonya is.

Tíz éve még alig volt varjú Háromszéken, most pedig évről évre nagyobb számban lepik el a vidéket, és nem csupán a miénket – közölte Kelemen László, a Rara Avis egyesület vezetője, aki maga is részt vesz az esti lámpázásban. Háromféle jön nagy tömegben telelni hozzánk: a vetési varjú, ami invazív faj, és valószínűleg a klímaváltozás miatt terjeszkedik Ukrajnából délebbre is, velük együtt a csókák, és kisebb tömegben jelen van az őshonos dolmányos varjú is. Ezek szeptember végétől március végéig járnak be a városokba, falvakba éjszakázni, és habár nálunk nő, világszinten csökken a számuk, ezért állnak védelem alatt. A park más madarait nem zavarják, mert azok este visszavonulnak, de el kell kergetni őket, és nemcsak azért, mert zajosak, hanem azért is, mert ahol egyszer fészket raknak, onnan már többé nem mennek el, az élőhelyet viszont teljesen tönkreteszik: éjjel-nappal hangoskodnak, ürülékük lecsupaszítja a fákat, kiégeti a füvet, és nem elég a fészküket leverni – ez költési időben tilos is –, a környékbeli fákat is mind ki kellene vágni ahhoz, hogy ne térjenek vissza. Sepsiszentgyörgyön évek óta sikerrel küzdenek ellenük, ám ez állandó jelenlétet kíván, hétvégeken és ünnepeken is, mert pár napi kiesés elég ahhoz, hogy ismét ellepjék a parkot.

A Rara Avis emberei főként erős lámpákkal riogatják őket, és – „ha nagyon muszáj” – hangokkal is (petárdapukkasztással). Mivel intelligens madarakról van szó, a fény- és hangjeleket is változtatják, és az időpontokat is. Próbálkoztak több mindennel, de az ultrahangra, ragadozók hangjára és más effélére rá se rántanak, egyedül az embertől félnek – magyarázta Kelemen László. Így a parkot sikerül megvédeni, és a város más pontjairól is elterelték már a repülő sereget – egy időben a Bodok Szálloda tetején  gyülekeztek, majd a Szemerja negyedben, és nem tudni, hol kell velük harcolni legközelebb –, de más városokban és a falvakban senki sem riogatja őket, sok is a panasz az általuk okozott károk miatt. És nem csupán vidékünkön, még Temesvárról is kértek segítséget a sepsiszentgyörgyi civil szervezettől, ám nekik nincs emberük ahhoz, hogy mindenütt be tudjanak avatkozni. Az egyedül hatékony védekezés az, ha megakadályozzák a fészekrakást – ismétli meg, és hozzáteszi: sok csóka a tömbházak tetőterébe költözött be – például a Strand utcában –, ahol a madárvédők nem érik el őket. Gond akkor keletkezik, amikor túlszaporodnak, és most már itt tartunk – véli.

Elmondta még: az Erzsébet park neki is szívügye, hiszen unokájával ő is szereti ott tölteni az időt, és fontosnak tartja, hogy zavartalan legyen a pihenés, kikapcsolódás, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a varjúinvázió ellenszerét hosszú távon is meg kell találni.