Cikkünkben a szobatermosztát használatának hatékonyságát vizsgáljuk meg. Mivel a bejegyzés második felében alternatív módozatok alkalmazására is teszünk javaslatot, ezért az álláspontunk előre sejthető.
Egyetlen szoba alapján vezérelni az összes többi helyiség fűtését nem túl bölcs döntés
Ez ugyanis olyan, mintha egyetlen fali termosztát kénye-kedve szerint kellene igazodni az összes többi fűtéssel kapcsolatos készüléknek.
Képletesen fogalmazva nagyságrendekkel előnyösebb opciónak az összes termosztát egyesített működése számítana. Ennek a kontrollálása pedig a kazán feladata, példának okáért teljesítmény szabályozás útján.
A szobatermosztát működésének következtében a rendszer hatásfoka messzire kerül az optimálistól. Így pedig az energiafelhasználás tekintetében, valamint a fenntartási költségek szempontjából is nehéz indokolni a használatát.
A tökéletes hatékonysággal működő szobatermosztátos rendszer így nézne ki
Room Control elnevezéssel tudnánk illetni azt az eljárást, amellyel a probléma áthidalása megoldható lenne. Háztartásoknál főként elméleti síkon létezik csak egyelőre, méghozzá a magas költségek és a bonyolult kábelezés okán.
Hálózatba kötött, úgymond intelligens szobatermosztátok dolgoznának benne, kiegészítve a hőleadók kontrollját ellátó központi vezérlő egységgel. A metódus alapján fontos volna még a hagyományos, segédenergia nélkül működő radiátor-termosztátfejek helyett lassú működésű, elektrotermikus hajtóműveket is beiktatni a folyamatba.
Ahogy említettük, főként a kábelezés összetettsége miatt legfeljebb újonnan kivitelezett építkezések vagy felújítások keretei között nyílhat lehetőség ennek a koncepciónak a kiépítésre. Mindenesetre roppant sokat javíthatna ez a kivitel a működtetés hatékonyságán.
Ha mindenképpen ragaszkodnánk a szobatermosztát alkalmazásához
A felhasználók egy jelentős része már csak megszokásból sem szívesen iktatná ki a szobatermosztát alkalmazásának rutinját. Természetesen ebben az esetben is léteznek praktikák a keletkező hiányosságok javítására.
Szóval, alternatív lehetőségként az épület fontosabbnak számító helyiségeiben célszerű elhelyeznünk egy-egy fali termosztátot. Nem a cirkót közvetlenül vezérlő készülékekre van szükség, hanem közbeiktatott, aránylag könnyen kialakítható relé logikára.
Amíg a szobatermosztáthoz kapcsolódó relé egyik áramköre a helyiségben lévő hőleadó elektrotermikus hajtóműveinek vezérléséért felelne, addig a másik áramkör felhasználása a kazán számára generált indító jelhez történhetne.
Egyfajta konklúzióként leszögezhetjük tehát, hogy a szobatermosztát használata messze nem a hatékonynak nevezhető módszerek egyike. Amennyiben felhasználóként ragaszkodunk a meglétéhez, akkor célszerű gondoskodni a hibapontok minimalizálásáról. (X)
