Mint a teátrum MTI-hez eljuttatott közleményében áll, az idén száz éve írták alá a Magyarország határait jelentősen megváltoztató, népességét szétválasztó trianoni békeszerződést – az évfordulóra a Nemzeti Színház számos programot tervez.

A teátrum Trianon100 Programjában szerepel a Wass Albert szövegei, valamint korabeli dokumentumok alapján készülő Tizenhárom almafa című bemutató. A darab Vidnyánszky Attila rendezésében március 6-tól látható. Mint írják, a mű színrevitelének célja, hogy bemutassa a „nagy világrendben” állhatatosan tovább élő kis nép harcát és életre ítéltségét. A Wass Albert-bemutatóhoz kapcsolódva az emlékévben tizenhárom almafát ültetnek el a Nemzeti Színháznál – február 27-én – és tizenkét, a trianoni döntés következtében veszteséget szenvedett településen. A program a Tündérkert Projekt támogatásával jön létre.

A Nemzeti Színház nagyszínpadára új függöny készül. Kustán Melinda textiltervező iparművész koncepciója szerint a Nemzeti Színház a nemzeti színjátszás és ezzel együtt az élő magyar kultúra jelképe, ezért az új függönynek az összetartozás élményét kell közvetítenie. A textil vezető motívuma az életfa, amelynek törzsét a honfoglalás kori művészet remekei ihlették, lombozatát pedig a Kárpát-medence területén fellelhető hatvan néprajzi tájegység motívumkincsének feldolgozásai alkotják. A motívumrészek kézi hímzését az adott tájon élő vagy onnan származó asszonyok végzik. A művészi vállalkozásról könyv is készül, amelyet Szabó Béla fotóművész fényképei illusztrálnak. A függönyt a 2020/21-es évad nyitányaként mutatja be a Nemzeti Színház.

Az évfordulóra tervezett programok között Jezsó Ákos Megyek túlra című könyvének bemutatója is szerepel. A regény a Trianon utáni évtizedekben játszódik, egy felvidéki család kisebbségi sorsát, kitelepítését, egymást keresését mutatva be. Két generáció közös sors­élménye ad rálátást egy szétszakított ország életére, egy ma már Budapesten élő utód visszaemlékezésein keresztül.

Trianon égisze alatt címmel bemutatják Kovács István filmjét. A délvidéki származású rendező alkotása a nemzeti fantomfájdalomról szól. A színházban látható lesz Zelei Miklós Zoltán újratemetve című darabja Vidnyánszky Attila rendezésében. Az előadás a szovjet-csehszlovák, majd ugyanitt, de már az ukrán–szlovák határon játszódik Kisszelmencen és Nagyszelmencen, amelyeket a 2. világháború végén választottak szét. A darab egy lakodalommal kezdődik, amelyről a vőlegényt a Gulagra viszik, így a pár nem tud egybekelni.

A programok között megtalálható a Psalmus Hungaricus – Trianon-vers­koncert. A rendezvény két részre tagolódik: az elsőben zömmel az 1920-as években született versek és prózák hangzanak el, a második részben a rendszerváltozás után született, hazafias tematikájú szövegeket adnak elő a Nemzeti Színház fiatal színészei.

Az összeállításban megzenésített versek, táncos produkciók és dokumentumfilm-részletek is helyet kaptak. Trianon és a színház címmel a teátrum két kiadványában, a Nemzeti Magazinban és a Szcenáriumban cikksorozat jelenik meg a külhoni magyar társulatokról. A hontalanság hitvallása címmel zenés irodalmi műsor készül, amely az Erdélyi Helikon irodalmi csoportosulás és a hozzá kapcsolódó mozgalom, valamint az azonos nevű folyóirat szellemi hagyatékát vázolja fel a költők, írók műveiből vett szemelvények alapján. Vannak vidékek címmel Bogdán Zsolt kolozsvári színművész és a Kaláka együttes Kányádi Sándor verseiből összeállított estje is helyet kapott az évfordulóra tervezett programok között. A zenés irodalmi est szerkesztő-rendezője Kőváry Katalin.

Trianon és a színház címmel fotópályázatot indít a Nemzeti Színház 15–30 éves amatőr fotósok számára március 1. és április 1. között. Olyan pályaműveket várnak, amelyeken a Trianon előtti Magyarország színházai láthatóak, határon innen és túl, egyéni felfogásban. A beérkezett fotókat a Nemzeti Színház Instagram-oldalán publikálják, kizárólag a verseny céljából. A beérkezett pályaműveket Eöri Szabó Zsolt, a Nemzeti Színház fotóművésze bírálja el.