Télen sokkal több látogatót vonz Sugásfürdő, mint nyáron, és ez főként a sípályáknak köszönhető. Az idén ugyan kevés hó hullott, de január elején elég hideg volt ahhoz, hogy hóágyúkkal mind a két lejtőt alkalmassá tegyék a siklásra, és bár a hosszabbiknak is csak az alsó részét nyitották meg – a felső meredeken nehezebb elegendő és tartós hóvastagságot teremteni –, a téli sportok kedvelői még hétköznap délutánonként is vígan járnak ki a jó levegőre mozogni.
A kis sípálya főleg a tanuló gyermeksereget szolgálja, és vannak is rajta elegen. Január másodikán nyitották meg, amíg tartott a vakáció, naponta több százan gyakorolták – szülőkkel, oktatókkal, egyénileg vagy csoportosan, a lent ácsorgók biztatása mellett – a síléc irányítását. Január 11-én már a nagy pályán is megindult a felvonó, ami sokat számít a hétvégi nagyüzemben, akkor is, ha nem lehet egész fentről ereszkedni, csak az ötödik síliftkaputól.
Így két rövid pályán lehet sízni és hódeszkázni, de ez is sokat ér, és nemcsak azért, mert oldja a torlódást, hanem azért is, mert a haladók számára a nagyobbik pálya még rövidített alakjában is vonzóbb. Vannak is mindig rajta, szerdán például délután hatkor már csak a főkút alatt lehetett parkolóhelyet találni.
A sípályákat működtető Sepsi Rekreatív Rt. vezetője, Bodor Lóránd közlése szerint idén már közel 24 ezer belépést mértek a két sífelvonónál, ami nagy szám, hiszen a 130 centiméternél alacsonyabb kisgyermekek bérlet nélkül, ingyen felvonózhatnak, és ránézésre nagyon sokan vannak. Jelenleg egyébként mind a két pályán ugyanannyi (3) pontot üt le a gép a bérletből, és ez így marad, amíg a nagy pályának is csak fele használható. A hóágyúzást most kénytelenek szüneteltetni, mert legalább mínusz 5 fokos fagy kell hozzá, Sugásfürdőn azonban az elmúlt napokban a hőmérsékleti inverzió miatt melegebb volt: péntek reggel például mínusz 11 Celsius-fokot mértek Sepsiszentgyörgyön, és mínusz 1-et a síterepen.
A jegyárak tavaly óta nem változtak: egy felvonás ára jelenleg 2 lej 25 bani, bérlet pedig négyféle van. A legolcsóbb 9 lej, ami 12 pontot, azaz 4 felvonást ér, a legdrágább 151 lej, ami 360 pontot tartalmaz, és három hónapig felhasználható – ha nem a sípályán, akkor a Sugás Spa csobbanóban, a városi uszodában vagy a strandon. Kedvezményre a 18 év alattiak és 60 év fölöttiek jogosultak, ingyenesen a kisgyermekek, a nemzeti és olimpiai kerettagok sízhetnek, illetve deszkázhatnak.
A nyitvatartási program sem változott: hétfőtől csütörtökig 15 és 20, pénteken 15 és 21, hétvégén és a vakációban 9 és 21 óra között működnek a felvonók, buszok keddtől vasárnapig naponta kétszer járnak: Sepsiszentgyörgyről 10 és 16 órakor indulnak, Sugásfürdőről visszafelé 13 és 19 órakor.
A legtöbben azonban két-három órát maradnak kint, ezért saját gépkocsival mennek, dacára annak, hogy a hétvégeken elég nehéz parkolóhelyet találni. Kettővel több lenne, ha a medence közelében levő biciklis táblákat odébb helyeznék el (van még elég hely, ahol legalább ennyire szem előtt lennének), és a medencét sem ártana elkeríteni, mert a bámészkodók mellette szoktak hógolyózni, hóembert építeni. A kísérők egyébként inkább a kicsi pálya aljában álldogálnak, és időnként beülnek melegedni a házba, amelynek emeletén nem csupán forró teát, hanem szendvicset, meleg ételt és házias nyalánkságokat (például palacsintát vagy madártejet) is lehet fogyasztani 5–10 lej közötti összegekért.
A közönség elég vegyes, nem csupán helybeliekből áll, különösen a vakációban és a hétvégeken jönnek sokan más megyékből, de hétköznap is lehet látni brassói, bukaresti, moldvai rendszámú gépkocsikat Sugásfürdőn. A kis sítelep népszerűsége nemkívánatos következményekkel is jár, az állandó szolgálatot teljesítő hegyimentők közlése szerint idén már több baleset is történt a pályákon – csonttörések, szalagszakadások és egyéb sérülések –, részben a zsúfoltság, részben pedig a bemelegítés, illetve a kellő sítudás hiánya miatt, nem árt tehát az óvatosság a havon is.
És az úton sem veszélytelen: az aszfalt ugyan jó állapotban van, de az úttest közepét és két szélét jelző fehér sávok kevés helyen láthatók – vagy egyáltalán nincsenek felfestve –, pedig ez nagyobb biztonságot nyújtana a sötét erdőben vezetők számára.