A parlament előző nap vitázott a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről. A vitát követő csütörtöki szavazáson 446 szavazattal, 178 ellenében, és 41 tartózkodás mellett elfogadott, nem kötelező érvényű határozatában az EP Magyarország esetében elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, valamint a bevándorlók és menekültek helyzete miatt fejezte ki aggodalmát.

Az állásfoglalás arra figyelmeztetett, hogy a Magyarországgal és Lengyelországgal folytatott uniós egyeztetések még nem vezettek eredményre az uniós alapértékek tiszteletben tartása ügyében, a jogállamiság a korábbinál rosszabb állapotban van a két tagállamban. A képviselők felkérték az Európai Unió tagországait tömörítő Tanácsot, hogy az uniós jogszabályok tiszteletben tartásának garantálása érdekében adjon határidőket is magában foglaló, konkrét ajánlásokat az érintett országoknak. Továbbra is „aláássa a közös európai értékek integritását, a kölcsönös bizalmat és az unió egészének hitelességét” az, hogy a Tanács nem alkalmazza hatékonyan az uniós szerződés 7-es cikkét – jegyezték meg. Az EP azt várja az Európai Bizottságtól, hogy teljes mértékben használja ki a rendelkezésre álló eszközöket annak érdekében, hogy a két ország esetében ne sérülhessenek tovább az unió alapértékei. Ilyen eszköz lehet például a kötelezettségszegési eljárás vagy az Európai Unió Bíróságához benyújtott, ideiglenes intézkedések iránti kérelem. Az állásfoglalás végül azt hangsúlyozza: sürgősen szükség van a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmusra, ahogyan azt az Európai Parlament korábban már javasolta. Évenkénti rendszerességgel ismételt eljárásról lenne szó, amely az összes tagállamban ugyanazon kritériumok alapján értékelné az uniós szerződés ide vonatkozó, 2-es cikkében lefektetett értékeknek való megfelelést.

Mint ismert, az Európai Parlament 2018 szeptemberében fogadott el állásfoglalást Magyarországról, amelyben azt javasolta, hogy a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének 1. pontja alapján állapítsa meg: Magyarországon fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy sérülnek az EU alapértékei. A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított jelentés kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetével összefüggésben, így többek között az alkotmányos és választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadságával kapcsolatban. A Sargentini-jelentést és annak elfogadását a magyar kormány politikailag motivált bosszúnak nevezte, amivel az Európai Parlament „bevándorláspárti többsége” Magyarországot büntette a migrációval és a kötelező kvótával kapcsolatos elutasító álláspontja miatt.

A 7-es cikk szerinti eljárást Magyarország esetében az Európai Parlament, Lengyelország esetében pedig az Európai Bizottság kezdeményezte. Lengyelország esetében a hatalmi ágak szétválasztása, az igazságszolgáltatás függetlensége és az alapjogok adtak okot a legtöbb aggodalomra.

Az EP állásfoglalásának elfogadása a bevándorláspárti erők „újabb nyomásgyakorlási akciója” Magyarországra, szoros együttműködésben a különböző Soros-szervezetek embereivel és szervezeteivel, akik sorozatban gyártják a lejárató anyagokat Magyarországgal szemben – jelentette ki Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő Strasbourg­ban tegnap. A politikus az Európai Parlament plenáris ülésének a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről szóló határozatának elfogadását követően magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta, a jogállamiság kérdése „csak fedősztori”, valójában politikai vitában áll Magyarország a továbbra is erős bevándorláspárti erőkkel. Ezek az erők folyamatosan nyomás alatt kívánják tartani Magyarországot azért, hogy engedjen olyan témákban, mint a bevándorlás kezelésének kérdése vagy az európai keresztény kultúra megítélése és védelme. „Magyarország nem fog engedni ezekben a kérdésekben. Akármekkora nyomást helyeznek ránk, mi ellent fogunk állni. A magyar emberek világos döntést hoztak ez ügyben, ennek megfelelően fogunk eljárni” – fogalmazott. Gyalázatosnak nevezte, hogy a magyar ellenzéki EP-képviselők „folyamatosan, és szinte kizárólag” azzal foglalkoznak, hogy Magyarországot támadják és besározzák az európai politika színterein.

Elmondta azt is: noha jelentős viták előzték meg az Európai Néppárt (EPP) parlamenti frakcióján belül, nem volt meglepetés az EP állásfoglalásának elfogadása. A frakción belül egységre lenne szükség, azonban a néppárt nehéz helyzetbe került az által, hogy az EP a magyar és a lengyel ügyet egy határozat keretében tárgyalta. A határozatot illetően a vélemények eltérnek a néppárti frakcióban, olyan fontos delegációk, mint a francia, a spanyol, az olasz vagy több német EP-képviselő nem szavazta meg a jelentést – közölte.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője az egyik közösségi oldalra feltöltött videóüzenetében egyebek mellett azt mondta, az EP azért marasztalta el Magyarországot, mert a kormány „lábbal tapossa” az Európai Unió és a magyar emberek érdekeit. Donáth Anna, a Momentum Mozgalom EP-képviselője videóüzenetében hangsúlyozta, hogy az Európa Tanács égisze alatt működő, alkotmányjogi szakértőkből álló Velencei Bizottság mellett több független intézmény jelentése azt mutatja, hogy „objektív tényeken alapuló mérőszámokkal is ki lehet mutatni: nincsen rendben a demokrácia helyzete Magyarországon”. Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében az írta, egyetért az elfogadott EP-határozat tartalmával, ugyanakkor álláspontja szerint a „megismételt kirakati vita” és a sorozatos elítélő határozatok helyett az eljárás érdemi lefolytatására és az Orbán-kormánnyal szembeni konklúziók levonására van szükség az Európai Unió tagállamait tömörítő Tanácsban. Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője üzenetében kijelentette: a Fidesz megbukott Európában.