Antal Árpád a folyamat szemléltetésére egészen a 2004-es választásokig tekintett vissza, amikor különböző alakulatok színeiben vagy akár függetlenként is olyan magyar emberek kerültek az önkormányzati testületekbe, akik egyértelműen a szövetséggel szembeni álláspontot képviseltek. A számottevő változást 2008 hozta, amikor már egy politikai alakulatba tömörültek, a Magyar Polgári Pártba, amely Sepsiszentgyörgyön például kilenc mandátumot szerzett meg a városi képviselő-testületben, miközben az RMDSZ csak nyolcat. Újabb négy év múlva ismét változott a helyzet, az MPP mellett megjelent az Erdélyi Magyar Néppárt, amely két helyre elegendő eredményt ért el, míg a polgári alakulat már csak egy képviselői mandátumot nyert el a városi önkormányzatban. A 2016-os választásokon az MPP nem érte el a bejutási küszöböt, a néppárt két képviselői helyet tudhatott magáénak. Antal Árpád szerint ez volt az a pillanat, amikor az MPP vezetői a fúzióban kezdtek gondolkodni. Az RMDSZ-es politikus ugyanakkor emlékeztetett: a fúzióról az alakulatok mostani vezetői döntöttek, gyakorlatilag most az egyforma elveket, meggyőződést vallók egymásra találnak az új párt színeiben. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy valamikor a polgári alakulaton belüli konfliktusok idézték elő az EMNP létrejöttét, és jelenleg is léteznek mindkét oldalon olyanok, akik nem támogatják ezt az irányvonalat, és akik emiatt lépni fognak. Az elkövetkezőkben dől majd el, hogy új entitást hoznak létre, visszatérnek az RMDSZ-be vagy egy harmadik utat választanak – vélekedett Antal Árpád. A polgármester ugyanakkor úgy látja: a fúzió nyomán újból kétpólusúvá válik az erdélyi magyar politikai tér, majd a folyamat végén ismét egy közös, ernyőként is működő politikai szervezet marad csak, a 2004-ben indult szétfejlődés kohézióban végződik.

Antal Árpád arra is rámutatott: hajlamosak vagyunk az erdélyi magyar közösséget a román többséghez viszonyítani, viszont ha azt nézzük, hogy Európa egyes országainak nincs annyi lakosa, mint ahány magyar él Romániában, akkor már egészen más a kép. Egy ekkora közösségnél valamilyen pluralizmusnak érvényesülnie kell, és ez történik most is, a két alakulat fúziója ennek az egyik megnyilvánulása. A politikus ugyanakkor elismerte, hogy amennyiben az „összenövés” megtörténik, akkor az RMDSZ-nek is lépnie kell, amint tették 2004 után, amikor az egykori platformok a pártosodás útjára léptek.