A hagyományosan a református templomban megtartott, ökumenikus istentisztelettel egybekötött eseményen az írót méltatva Bölcskei Gusztáv, a társaság elnöke laudációjában hangsúlyozta, hogy Bereményi Géza beletartozik a magyar kultúra szövetébe, munkássága azt is megmutatja, hogy az igazi kultúrának nemzedékeket és közösséget összeragasztó funkciója van. A 2009-ben elhunyt Cseh Tamással ápolt legendás barátságát és munkakapcsolatát példának állítva a társaság elnöke hangsúlyozta: a másik ember iránti érdeklődés nagyon fontos egy olyan világban, amelyben a „kölcsönösen egyeduralomra törő és kizárólagosságra törekvő monológok acsarkodását”, az „egymás mellett elbeszélőkét” és a „levitt hangsúlyú megszólításét” éljük meg mindenütt. Ahol ez a dialogikus nyitottság működik, ott megmarad a kultúra – mondta Bölcskei Gusztáv, megjegyezve, ebben az esetben a kultúra nemcsak megtartó, hanem sok esetben visszatartó erő is egyben. Az ünnepséget követően a református temetőben a Kölcsey Ferenc síremlékénél megtartott koszorúzáson Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, a Himnusz identitásunk és kultúránk legmeghatározóbb eleme. A magyaroknak, más nemzetekkel ellentétben, nem diadalmenet vagy győzelmi felvonulás a nemzeti imádságuk, hanem benne vannak a viharos évszázadok tragédiái, mementói, a nemzet esendősége, de benne van az Istenbe vetett megrendíthetetlen hit is.

A Kölcsey Társaság idei díjazottja, Bereményi Géza – eredetileg Vetró Géza néven – 1946-ban született Budapesten. Középiskolai tanulmányait több gimnáziumban végezte, az ELTE magyar–olasz szakán 1970-ben szerzett diplomát. Ekkoriban volt albérlőtársa a nála néhány évvel idősebb Cseh Tamás rajztanár, aki szabad idejében gitározott, elsősorban a maga komponálta dallamokat játszotta. Bereményit vonzotta a zene világa, és dalszövegeket kezdett írni bérlőtársa zenéjére, ezzel alapozódott meg egy több évtizedes barátság és munkakapcsolat: megszülettek azok a sajátos hangulatú, a kádári korszak, majd a rendszerváltás utáni időszak nehezen meghatározható életérzését rögzítő dalok, amelyekből az évek folyamán tucatnyi nagylemez anyaga állt össze.

Első filmforgatókönyvét Bereményi 1972-ben írta meg. Később is több nagy sikerű magyar film forgatókönyvét jegyezte, így az ő keze nyomát viseli a Veri az ördög a feleségét, a Megáll az idő, A nagy generáció, a Meteo, a Potyautasok című film. A sokoldalú író-rendező munkásságát számos elismeréssel, köztük 1984-ben József Attila-, 1989-ben Balázs Béla-, 1992-ben Magyar Művészetért, majd 2001-ben Kossuth-díjjal jutalmazták.

Az 1995-ben alapított Kölcsey-emlékplakettel a magyar művésztársadalom azon képviselőit tüntetik ki, akik alkotásaikkal és életművükkel hozzájárultak a magyar és az egyetemes kultúra gazdagításához. Tavaly Zsigmond Dezső filmrendező kapta meg az elismerést, a korábbi esztendők díjazottai közt ott találjuk Melocco Miklós szobrászművészt, Törőcsik Mari színésznőt, Sebestyén Márta népdalénekest, Szabó István filmrendezőt, Makovecz Imre építészt és Csoóri Sándor költő-esszéírót is.