Miért is lenne zárva a község kapuja azon becsületes befektetők előtt, akik a most már európai rangú, E574-es műút mentén szándékoznak gyárat, üzemet, avagy kereskedelmi egységet létesíteni?
Van ott már üzemanyagtöltő állomás, kamionokat, mezőgazdasági gépeket forgalmazó kereskedelmi egység, lovarda, és nemsokára elkészül az az élelmiszerüzem is, ahol csomagolt hasábburgonyát állítanak elő. A krumplitermesztésben ugyancsak jártas Bartha János mérnöktől tudjuk, hogy az utóbbi években olyan burgonyafajtákat kísérleteztek ki külföldön, amelyek kimondottan ezt a célt szolgálják, sőt, vannak fajták, melyek a krumplipehelygyártás speciális nyersanyagai.
— Nálunk valóban nyitva a kapu azok számára, akik adójukat-illetékeiket itt fizetik — mondja Sánta Gyula polgármester. — Kökösnek földrajzi szempontból előnyös a helyzete. Nemcsak azért, mert nemzetközi út mellett fekszik, hanem mert vasúti megállója is van, s mind a községközpont, mind az ide tartozó Kökösbácstelek és a szűkebb környék olcsó munkaerőt is kínál. Miért ne lenne előnye annak a vállalkozónak, aki megígéri, hogy egységében helyi munkaerőt fog foglalkoztatni? Ide, az Olt völgyét követő műút közelébe épült a Wiastein térkőgyár is.
Kökös nemcsak a beruházók, az idegenforgalom szempontjából is számottevő. Olyan általános érdeklődésre számot tartó turisztikai objektumok láthatók itt, mint a műemlék unitárius és a régi ortodox fatemplom, az 1849-es kökösi csata színterét megjelölő emlékmű. A befektetők számára fontos a község infrastruktúrája. Látogatásunk idején már aszfaltszőnyeg borította az utakat-utcákat, s a Waldek cég munkacsoportjai faluhosszat lefektették a vízlefolyókat, melléjük idomkövekből gyalogjárókat építettek. Az energiaellátással nincs baj, az ivó- és szennyvízhálózat vár kivitelezésre.
— Pályázati lehetőségek mutatkoznak arra, hogy elvégezzük a községközpont parkosítását, de már önerőből megkezdtük a munkát — toldotta meg Silviu Tăraş alpolgármester. — Szép és rendezett parkot alakítottunk ki a központi üzletház előtt, pihenőpadokat helyeztünk el, virággruppokat létesítettünk, és egy ötletesen megoldott, éjjel kivilágított szökőkút ad ennek a helynek különleges hangulatot. A parkocskában olyan különleges ritka fafajtákat ültettek — toldjuk meg a bemutatót —, mint a Krisztus-akác, a magnólia. Van azonban egy új turisztikai érdekesség is itt. A felújított községháza előtt fehér márványból készült emlékművön három nyelven (angol, magyar és román) olvashatjuk az Emberi Jogok Egyetemes Nyilat-kozatának 29. cikkelyét, amely így hangzik: A személynek kötelességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében egyedül lehetséges a személyiség szabad és teljes kifejlődése.
— Ezt a cikkelyt látta alkalmasnak a helyi tanács, ezt az üzenetet akarja közvetíteni az emlékmű a lakóközösség és az erre járók számára — egészítette ki az alpolgármester, akinek alapképzettsége történelem szakos tanár. A polgármester pedig elmondta, hogy ennek az emlékműnek a helyén állott 1942—1944 között a magyar országzászló-talapzat, melyet elsöpört a történelem szele. Helyénvalónak találták, hogy ez az emlékmű — úgy tudják, egyetlen ilyen a megye területén — figyelmeztesse a lakosságot, magyart és románt, kik itt együtt élnek, hogy a nyilatkozat szabályainak tiszteletben tartásával a közeljövő emberöltője számíthat jobb, emberibb életre is.
Tervek és gondok maradtak erre a ciklusra is. Az óvoda jelenlegi épületét visszaszolgáltatták az unitárius egyháznak, így elkészült egy új községi óvodaépület előtanulmánya, másfél milliárd régi lejt kapott a Gábor Áron nevét viselő központi iskola, amit a nyílászárók kicserélésére használnak fel.
Kökösben eseményekben gazdag faluünnepet tartottak. Megkoszorúzták a Plugor Sándor-emléktáblát, lovasprogramra került sor a sportpályán, és itt tartották meg a Kovászna megyei ifjúsági amatőr színjátszók találkozóját. Így hát szórakoztató műsorból sem volt hiány. Díszoklevelet adtak át az ünnepségen jelen lévő magyarországi testvértelepülésnek, Olaszfalunak. Szeptember 27-én kökösi küldöttség vesz részt a hasonló jellegű olaszfalvi ünnepségeken.