„Ezen a napon a magyar kultúra névtelen munkásait ünnepeljük. Azokat az embereket, akik nap mint nap küzdenek a magyar kultúra fennmaradásáért. Nem véletlen, hogy ezen a napon tüntetik ki a pedagógusokat is” – mondta Kalla Zsuzsa az M1 csatorna tegnap délelőtti műsorában.

Az irodalomtörténész kitért arra, hogy amikor 1823-ban Kölcsey Ferenc a Himnuszt írta, Magyarországon semmiféle remény nem létezett valamiféle alkotmányos kibontakozásra. Nem hívták össze az országgyűlést, rendeletekkel kormányoztak; a magyar nemesség, a kulturális elit számára úgy tűnt, nincs fény az alagút végén.

„Kölcsey volt a dicső reformkor nagy előkészítője, a nagy előd, így is tekintett rá Széchenyi, Wesselényi, később Eötvös József és Petőfi. A Himnusz azt a pillanatot örökíti meg, amikor a hajnal előtt a legsötétebb az éjszaka” – fogalmazott Kalla Zsuzsa.

Mint megjegyezte, érdekes emberi, költői magatartás tükre a Himnusz szövege, amelyre a reformkor másként tekintett: nem a jelenről szóló történetnek olvasta, inkább a magyar történelmi múltnak, azzal a reménnyel, hogy a zivataros évszázadokat már maguk mögött hagyták. Hozzátette: ez jutott el 1848-ban abba a stádiumba, hogy nemzeti himnuszként szolgáljon. A Himnusz népszerűségéhez Erkel Ferenc zenéje is nagyban hozzájárult.

Átadták a Pro Cultura díjakat

Gian Paolo Brizzi hungarológus, Szvorák Zsuzsanna felvidéki magyar nyelv és irodalom tanár, valamint Turczi István költő, műfordító vehette át a Pro Cultura Hungarica díjat az Emberi Erőforrások Minisztériumában tegnap. Az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós hangsúlyozta: a magyarság ezen a napon emlékezik a kultúra nemzetmegtartó erejére; napjaink kihívása pedig biztosítani a magyar kultúrán belül a sokszínűséget és ezzel együtt az arányosságot. A miniszter értékelése szerint az utóbbi időben sikerült elmozdulni az értékek felé, és megoldani a kultúra finanszírozását is. Ennek köszönhetően a magyar kultúra egyetlen területe sem kap kevesebbet, mint korábban, a független színházak sem – fűzte hozzá. Újjászervezik a magyar irodalmi életet, átszervezik a Petőfi Irodalmi Múzeumot, rendezett viszonyokat teremtenek a múzeumokban, levéltárakban és az előadó-művészet területén – sorolta a példákat Kásler Miklós.

Magyarnak lenni jó

Magyarországnak nemzeti ér­deke, hogy védje a hazai nemzetiségeit és a határokon túli magyar közösségeit, ezért számára az anyanyelvi oktatás elősegítése, támogatása és fejlesztése kiemelt fontosságú – mondta tegnap az MTI-nek telefonon nyilatkozva Pacsay-Tomassich Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára.

Az államtitkár a drávaszögi Bellyén részt vett a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) a magyar kultúra napja alkalmából tartott rendezvényén, ezt megelőzően pedig az eszéki Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központban a HMDK és a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fórumának (HMPF) vezetésével arról tárgyalt, hogyan tudnák a magyar nyelvű oktatás minőségét és rendszerét a továbbiakban még jobban fejleszteni. Kiemelte: a magyar kormány a jövőben is stratégiai partnerként tekint a HMDK-ra, hiszen közös cél a magyar nyelvű oktatás kiterjesztése.

Mint mondta, a magyar pedagógusok, iskolaigazgatók és oktatási szakemberek azok az emberek Horvátországban, akiknek rendkívül fontos feladatuk van.

„Magyarnak lenni jó itt is, innen nem kell elmenni, hanem az itteni közösséget kell építeni, és minden lehetőséget meg kell ragadni” – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve, hogy ezeknek a lehetőségeknek a tárházát szeretnék bővíteni, illetve a gyakorlatban is megmutatni. A magyar kultúra napja alkalmából tartott rendezvényen elhangzott beszédében az államtitkár azt üzente a horvátországi magyaroknak, hogy fontos hídépítő szerep hárul rájuk a szülőföld és a haza között. „Magyarnak lenni jó, ehhez mi is hozzájárulunk, de az önök segítsége is kell” – mondta.