Az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság hamarosan felszólítja Bolíviát, hogy egyezzenek meg a kártérítésről, és ha ez nem történik meg, a bíróság dönti el, mennyit köteles a latin-amerikai ország fizetni Tóásónak. Az erdélyi férfi közel hat évet töltött börtönben, majd vádalku keretében szabadult, és a Baptista Szeretetszolgálat segítségével elmenekült az országból. 2009. április 16-án Santa Cruzban, a Las Americas Szállodában a rendőrség rajtaütött egy állítólagos terrorista csoporton, lelőve a magyar, horvát és bolíviai állampolgársággal is rendelkező Eduardo Rózsa-Florest, az erdélyi Magyarosi Árpádot és az ír Michael Dwyert. Tóásó Elődöt és a horvát-bolíviai Mario Tadicot bebörtönözték, és elindult egy hosszú és bonyolult eljárás. Az ügy azonban nem zárult le Tóásó kiszabadulása után. (Maszol)

PREFEKTUSVÁLTÁS BONYODALMAKKAL. A kormányváltás után kinevezett új Brăila megyei prefektus a legsürgősebb feladatnak azt jelölte meg, hogy új Facebook-oldalt készíttessen az intézménynek. Az ok: a leváltott prefektus úgy távozott a hivatalból, hogy nem hagyta meg a régi oldal jelszavát. Utóbbi, bizonyos George Paladi viszont azt állítja: nem bosszúból nem adta meg a jelszót, hanem azért, mert senki sem kérte tőle. Az új prefektus, Cătălin Boboc azonban jól akar seperni. Viszont a jelek szerint méltóságon alulinak tartja, hogy felhívja elődjét a jelszó ügyében – elvégre mégiscsak egy politikai ellenfélről van szó –, ezért már meg is rendelte a hivatal új közösségi oldalát. Elvégre annak a létrehozásáért és üzemeltetéséért már a baráti erőket lehet közpénzből megfizetni. (Főtér)

EZT SEM TESSZÜK A KIRAKATBA. Horrorisztikus adatok láttak napvilágot a romániai lakosság tisztálkodási szokásairól, amelyek kapcsán inkább egy harmadik világbeli ország jut az ember eszébe egy 21. századi, magát – a jelek szerint igencsak indokolatlanul – az európai értékek egyik legfőbb letéteményesének tartó mintaállam helyett. Kiderült például, hogy egy romániai polgár átlagosan 400 gramm szappant használ el egy évben – ami bizony négyszer-ötször kevesebb, mint a nyugati országok átlaga. Vagy: egy romániai polgár átlagosan csupán valamivel több, mint másfél tubusnyi fogkrémet használ el évente, ilyen körülmények között már a civilizáció csimborasszójának számít, hogy a lakosság 60 százaléka napi kétszer is megmossa a fogát. Ezzel szemben kétszázaléknyian vannak azok, akik egyetlen fogkefén osztoznak meg a családtagjaikkal, és azok is, akik nem is tudják, hogyan kell a fogkrémet használni. És ami még rémisztőbb: négyszázaléknyira rúg azon romániai polgárok aránya, akik még életükben nem mostak fogat. (Főtér)