Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke ünnepi beszédében a maiak kortársának nevezte a 101 éve elhunyt költőóriást. Hozzátette: költészetét ma is maradéktalanul értjük, nem kell lábjegyzet hozzá. Úgy vélte, ez azért van, mert a ma embere Ady nyelvét beszéli. A politikus a költőtől idézte Ady Endre zilahi kötődését: „Aki vagyok, az négy zilahi esztendő által vagyok. És más nem lehetek. E négy esztendőnek minden perce determináló perc volt. Minden perce végzetesen szabogatta ki utamat.” Úgy vélte: mindezek mellett Ady Endre azért is megérdemli, hogy egész alakos szobra legyen Zilahon, mert az elsők között ismerte fel Erdély jelentőségét és különlegességét a magyar történelemben. Akkor foglalta össze annak lényegét, amikor a transzilvanizmus huszadik századi újrafogalmazása még nem történt meg. Így szerinte a szoboravatással az erdélyi gondolat egyik szülőatyja előtt is tiszteleg az utókor.

Kelemen Hunor megemlítette: a szoborállítást a Szilágy Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács kezdeményezte és a megyei RMDSZ-szervezet karolta fel. A szobor a magyar kormány és a Communitas Alapítvány finanszírozásával valósult meg. Megjegyezte: a kompozíció arra is alkalmas, hogy szelfik készüljenek a költővel.
Ady Endre egész alakos szobra a zilahi városházával és az egykori Wesselényi Református Kollégiummal szemközt egy kis parkban, a Fadrusz János által készített Wesselényi Miklós-szobor közelében kapott helyet. Ady Endre 1892-től volt a zilahi református kollégium diákja, ahol 1896 júniusában jelesre érettségizett. Itt írta első verseit is. Egykori iskolája visszaszolgáltatásáért közel két évtizede pereskedik a református egyház. Októberben a Kolozsvári Táblabíróság elrendelte a per elölről kezdését. Az iskola előtt Ady Endre mellszobra áll.