Az elmúlt héten az Európai Parlament elfogadott egy tervezetet a mezőgazdaságban öntözésre felhasznált, újrahasznosított víz minimális standardjairól. Ugyanakkor felelősségeket és veszélykezelési előírásokat szab meg az újrafelhasználható vizet tároló, elosztó és előállító egységek számára. A rendelkezést a klimatikus tényezők, a kiszámíthatatlan meteorológiai jelenségek és az édesvízkészletek nagyarányú csökkenése miatt hozták meg. A döntés új lehetőségeket nyithat Kovászna megye mezőgazdaságában is – értékelte kérésünkre Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.
Az előírás értelmében az élelmiszerek és nem élelmiszertermékek előállítására szolgáló mezőgazdasági kultúrák öntözésére felhasználható a tisztított, kezelt háztartási szennyvíz. Az Európai Bizottság öt éven belül fog dönteni az újrafelhasználható víz további felhasználásának lehetőségeiről – például ipari értékesítés –, azzal a kikötéssel, hogy az emberek egészsége, az állatvilág és a környezet teljes védelmet élvezzen. Az Európai Parlament szerint 2025-ig 6,6 milliárd köbméter vizet lehetne újrahasznosítani a jelenlegi 1,1 milliárd köbméter helyett.
Az Európai Bizottság adatai szerint az utóbbi harminc évben a tartós szárazságok jelentősen kihatottak a környezetre és a gazdaságra. A 2017-es szárazság kétmilliárd eurós veszteséget okozott csak az olasz mezőgazdaságban. Az Európai Unió vízkészletei számára a legnagyobb veszélyt az altalajvíz kitermelése, a víz ipari felhasználása és a fokozott urbanizáció jelenti.
Kovászna megyében szinte minden nagyobb településen van víztisztító állomás. Pontonként kell megvizsgálni, hogyan lenne használható öntözésre az ott tisztított és kezelt víz – véli Könczei Csaba. Nem előzmény nélküli a tisztított szennyvíz öntözésre való felhasználása, északi országokban a szennyvíztisztító állomások köré energiafűz ültetvényeket telepítenek, a tisztított vizet ezek locsolására használják fel. De a szennyvíztisztító állomásokon keletkező iszapot is használják a mezőgazdaságban. Bárhogyan is használják fel a tisztított vizet, oda kell figyelni, hogy ne tartalmazzon hormonszármazékokat, az öntözéssel ezek ugyanis bekerülhetnek a növényekbe, onnan tovább állatokba, emberbe. Ugyanilyen fontos a nitrit- és nitráttartalom helyes szinten való tartása. Mindezekre minőségi és mennyiségi paraméterek vonatkoznak – sorolta Könczei Csaba.
Háromszéken négy öntözővíz-felhasználói szervezet (Organizatia Utilizatorilor de Apa, OUI) létezik, ebből kettő működik. Ezek a Gidófalva és Szépmező körzetében található 1598 hektáron folytatnak öntözést a nemrég felújított öntözőrendszer működtetésével. Tervezik a rendszer kiterjesztését a Szépmező–Uzon–Szentivánlaborfalva körzetre is, amivel újabb 1060 hektár válhat locsolhatóvá.
A Maksa–Lécfalva övezetben használaton kívüli öntözőrendszer található, ezt pályázati finanszírozással lehetne újra üzemképessé tenni. Ehhez azonban először meg kell változtatni a rendszer besorolását, a bürokratikus munka folyamatban van.
Felsőháromszéken mintegy 3000 hektár öntözhető, ezt a területet 33 gazda használja. Ők az AgroSIC egyesület támogatásával kaptak engedélyt a felszíni vizek öntözésre való használatára, a locsolást ütemterv szerint végezhetik.
