Bár úgy tűnik, eleinte nem vették elég komolyan, az utóbbi napokban a kínai hatóságok nagyon jelentős erőket mozgósítottak az új koronavírus okozta járvány megfékezése érdekében. Ugyanakkor a tízmilliókat érintő karantén és az átlagosnál jóval nagyobb kínai transzparencia ellenére a járvány gyorsan terjed, és Peking szerint most jön a küzdelem legnehezebb része, a győzelemért pedig egyes félelmek szerint komoly árat kell majd fizetnie az országnak és közvetve a világgazdaságnak is.
Vélhetően nehezen találni rá példát a történelemben, hogy egy két Magyarországnyi területű, 56 millió lakosú térségben egyik napról a másikra szinte megálljon az élet. Az utóbbi napokban mégis ez történt a Jangce és a Han folyók találkozásánál fekvő, 11 milliós közép-kínai Vuhan városában és az azt körülölelő Hupej tartományban, ahol az új koronavírus által okozott tüdőgyulladás-járvány miatt több mint egy tucat város került gyakorlatilag karanténba. E területek helyi beszámolók szerint szellemvárossá váltak, a tömegközlekedés leállt, a vasútállomásokat és reptereket bezárták, sok helyről az autókat is kitiltották, a városok határában rendőrségi ellenőrző pontok állnak.
A vuhani hatóságok először december végén számoltak be róla, hogy ismeretlen eredetű tüdőgyulladás ütötte fel a fejét, amelyet 27 ember kapott el, nagyrészt egy hús- és halpiac árusai. Azóta a legfrissebb adatok szerint Kínában már 2744 ember fertőződött meg az új koronavírussal, további 2800 fertőzésgyanús esetet tartanak számon, több mint harmincezer ember áll orvosi megfigyelés alatt, a halálos áldozatok száma vasárnapra 80-ra nőtt. A fertőzés Tibet kivételével már mindegyik kínai tartományban és Kínán kívül tíz további országban is megjelent; bár külföldön csak félszáz fertőzöttről tudni, és közülük még senki nem halt bele a betegségbe.
A tüdőgyulladást és az influenzához hasonló tüneteket okozó vírus halálos áldozatai nagyrészt idős, más betegségekben szenvedő, legyengült szervezetű emberek; a járvány eddig kevesebb áldozatot szedett az 1,4 milliárdos Kínában, mint egy erősebb magyarországi influenzaszezon. Ugyanakkor kínai hatóságok hétvégén közölték, hogy a vírus terjedése felgyorsult, a helyzet pontos felmérését pedig nehezíti, hogy lappangási ideje akár 14 nap is lehet, és ez idő alatt is fertőz.
Drasztikus lépések
Vuhan és tizennégy további város lezárása mellett az utóbbi napokban:
* sok tömegrendezvényt lefújtak, számos turisztikai célpontot, például a pekingi Tiltott Várost és a sanghaji Disneylandet is lezárták
* a holdújévi munka- és iskolai szünetet meghosszabbították, a kínai turisztikai cégek hétfőtől a csoportos külföldi utak és repülőjegyek árusítását is felfüggesztették
* megkezdődött egy oltóanyag kifejlesztése, Vuhanban pedig két ideiglenes kórház építésének fogtak neki, az első, 700–1000 ágyas létesítmény a tervek szerint tíz nap alatt (!), február 2-ára elkészül, a második, 1300 ágyasra tervezett kórházat február 5-én tervezik átadni; a szomszédos Huangkang városában épül egy harmadik kórház is
* eddig Vuhan térségébe 450 katonai és 900 fős polgári egészségügyi személyzetet küldtek, a hét elején további 1600 orvos és nővér érkezése várható; Hupejben összesen egymillió főt mozgósítottak, egy megtekintés erejéig Vuhanba utazott tegnap Li Ko-csiang kínai kormányfő is, aki a vírus elleni harc fő felelőse
* az Egyesült Államok, Japán és Franciaország is evakuálni akarja állampolgárait Vuhanból.
A karantén mindazonáltal állítólag nem teljes: egyes híresztelések szerint aki nem lázas, az át tud jutni az ellenőrző pontokon, bár a hatóságok kommunikációja nem egyértelmű erről. Ettől függetlenül felvételek szerint az utcák Vuhanban és Hupej sok más településén is kihaltak, egyedül az élelmiszerüzletekben és a gyógyszertárak előtt alakultak ki nagyobb tömegek, és állítólag a leterhelt kórházakban is sokan vannak, bár az online terjedő videók hitelességét nehéz ellenőrizni. A meginterjúvolt lakosok, bár nem pánikolnak, de a drasztikus lépéseket látva félnek a vírustól.
Egyes szakemberek részben a fertőzött és nem fertőzött populáció összezárása miatt, részben annak betarthatatlansága miatt eleve megkérdőjelezik a karantén értelmét. Ezt látszik alátámasztani, hogy a vuhani polgármester a hétvégén arról beszélt, a karantén életbelépése előtt ötmillió ember távozott a városból.
Mások viszont dicsérik a kínai hatóságok fellépését; a drasztikus intézkedések azt jelzik, hogy Peking mindent megtesz a vírus megfékezése érdekében.
Piacról indulhatott
A kínai betegségmegelőzési és járványvédelmi központ vezetője szerint a vírus vélhetően az egyik vuhani hús- és halpiacon árult, ínyencségként és/vagy feltételezett gyógyító erejük miatt fogyasztott vadállatokról terjedhetett át az emberekre. A kínai közösségi oldalakon terjengő híresztelések szerint a vuhani piacon lehetett kapni élő rókát, farkaskölyköt, óriásszalamandrát, kígyót és sok minden mást is, bár ezt hivatalos forrás nem erősítette meg.
A kiindulási pontjától függetlenül egyesek szerint a kínai egészségügyi rendszer alulfinanszírozottsága is okolható a járvány gyors terjedéséért. Vuhanban az utóbbi négy évben stagnáltak az egészségügyi ráfordítások – Kínában eleve alacsonyak az állami adóbevételek (a GDP arányában a magyar érték kb. fele), a pénzt pedig inkább gazdaságfejlesztésre költötték. Rontja a helyzetet, hogy Kínában az állami egészségügyhöz és oktatáshoz való hozzáférés az ember szülőhelyéhez kötött. Vuhan lakosságát jelentős részben ugyanakkor migráns munkások adják, akik nem mehetnek állami kórházba a városban, csak az onnan akár több száz kilométerre fekvő szülőfalujukban. A helyzet a legtöbb nagyvárosban hasonló: miközben az urbanizáció továbbra is elképesztő ütemben folyik Kínában, a bírálatok szerint a közszolgáltatások fejlesztése nem követi a városi népesség növekedését. (index.hu)
