Romániában a bírák, ügyészek és törvényszéki jegyzők az igazságszolgáltatás megbénítását helyezték kilátásba, ha a parlament megfosztja őket szolgálati nyugdíjuktól, amelyre szerintük a pálya kötöttségei miatt és függetlenségük szavatolása érdekében jogosultak. Álláspontjukat az alkotmánybíróság egy 2010-ben hozott határozata is alátámasztja: akkor a taláros testület leszögezte, hogy a bírák és ügyészek kivételezett jogállását nemcsak törvény, hanem az alkotmány is garantálja.

A keddi ülésen több képviselő is aggályát fejezte ki, hogy a szerzett jogok eltörlése alkotmányellenesnek fog bizonyulni, a plénum azonban elvetette a tervezet szakbizottsági újratárgyalását. A Mentsétek meg Romániát Szövetség azt javasolta, hogy ne töröljék el, hanem korlátozzák a bírák és ügyészek – jelenleg az átlagnyugdíj több mint tízszeresére rúgó – szolgálati nyugdíját, a törvényhozók speciális nyugdíjának eltörléséről pedig fogadjanak el külön jogszabályt, mivel erről csak a parlament két házának együttes ülése dönthet.

Az RMDSZ azért kérte a döntés elnapolását, mert a szakbizottsági jelentés nem tartalmazta – és így a plénum sem bírálhatta felül – azt az RMDSZ-es módosító javaslatot, hogy minden különnyugdíjat töröljenek el vagy korlátozzanak a megadóztatásukkal.

A helyhatósági és parlamenti választásokra készülő Romániában a pártok egymásra licitálva próbálnak politikai hasznot húzni abból, hogy az emberek többsége által méltánytalannak tartott extra juttattatások eltörlését kezdeményezik. A kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt és a legnagyobb frakcióval rendelkező, de néhány hónapja ellenzékbe kényszerült Szociáldemokrata Párt képviselői egymást hibáztatták az „arcátlan” mértékű különnyugdíjak bevezetéséért, ugyanakkor mindkét frakció jelezte: az alkotmányossági és szabályossági aggályok dacára sem akarja halogatni a döntést.

Az országos nyugdíjpénztár szerint 2019 végén 3878 volt bíró és ügyész kapott átlagosan 18 716 lejes, 840 volt diplomata átlagosan 5538 lejes, 792 volt parlamenti tisztviselő átlagosan 4547 lejes, 1440 volt pilóta átlagosan 10  891 lejes, 609 volt pénzügyőr átlagosan 7800 lejes és 1800 törvényszéki jegyző átlagosan 4439 lejes különnyugdíjat, amelynek mértékét nem járulékbefizetéseik, hanem az illető ágazatokra vonatkozó egyedi jogszabályok alapján határozták meg. A szolgálati nyugdíjra – a törvénymódosítás után is – jogosult 178 168 katona, belügyi alkalmazott és titkosszolgálati ügynök közül mintegy 40 ezren kapnak 6000 lejt meghaladó juttatást.
Románia tavaly 9 milliárd lejt fordított a különnyudíjakra.

Normakontrollt kérnek

A Hotnews portál hivatalos forrásokra hivatkozva tegnap közölte, a képviselőház által elfogadott jogszabályt a legfelsőbb bíróság az alkotmánybíróságon szándékszik megtámadni. Az Agerpres igazságügyi forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Alina Corbu, a legfelsőbb bíróság elnöke mára összehívta az egyesített kollégium ülését, ahol megvitatják annak a lehetőségét, hogy az alkotmánybírósághoz forduljanak a különnyugdíjak eltörlése kapcsán.

A törvényszéki jegyzők és az igazságszolgáltatásban dolgozó kisegítő személyzet is felfüggeszti tevékenységét, amennyiben a parlament megszavazza a szolgálati nyugdíjak eltörlését – jelezte kedden Cătălin Trăistaru. A szakszervezeti vezető szerint arról, hogy a tiltakozás milyen formáját választják a bérezésükkel kapcsolatos elégedetlenségeik megoldásáig, a következő napokban egyeztetnek.

Ludovic Orban miniszterelnök a keddi kormányülés kezdetén arra kérte a munkaügyi tárca vezetőjét és a belügyminisztert, keressenek megoldást azon – általa arcátlannak nevezett – nyugdíjak újraszámolására, amelyeket úgy értek el, hogy „az utolsó száz méteren” felduzzasztották a fizetéseket. A vezető beosztásból nyugdíjba vonuló belügyi és védelmi alkalmazottak 15–20 ezer lejes nyugdíja az alacsonyabb beosztású katonákat, csendőröket is elégedetlenséggel tölti el, vélekedett a miniszterelnök.