Az RMDSZ háromszéki szervezetének alapítói, a jelenlegi vezetők és a szövetségi elnök jelenlétében tartott gálaest ünnepélyességét fokozta a Voces női kar és a Sepsi Kamarazenekar Cserkész Emese vezetésével, valamint Biró Balázs, a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola diákjának fellépése. A műsorvezető Nagy Zoltán idézte fel a 30 évvel korábban történteket, rámutatva: négy évtizedes kommunista elnyomás után Tőkés László gyújtotta meg a forradalom kanócát, melyet aztán napokon belül több százan vitték mindenhová, ahol magyarok éltek.

Az „alapító atyák” a bejátszott videófelvételeken meséltek a szervezkedés, mozgolódás körülményeiről. Kisfilmben emlékeztek a zágoni származású Domokos Gézára, az RMDSZ első elnökére, aki a szervezet országos hálózatának kiépítése mellett – 1990 végén az ifjúsági szervezetekkel együtt 600 ezer a tagja volt a szövetségnek! – 1993-as visszavonulásáig mindvégig kiállt a magyarellenesség megfékezéséért és síkra szállt a magyarság jogainak érvényesítéséért.

Sepsiszentgyörgyön 1989. december 23-án főleg értelmiségiek, írók, mérnökök, orvosok, újságírók, tanárok alapították meg a Romániai Magyarok Demokratikus Fóruma háromszéki szervezőbizottságát – a szövetség háromszéki helyi szervezeteinek, alapítóinak okleveleket adtak át, az azóta elhunytakra egyperces csenddel emlékeztek. Markó Béla, aki 1993-tól majdnem két évtizeden át vezette a szövetséget, videóüzenetben köszöntötte a háromszéki alapítókat, RMDSZ-tagokat, szerinte az elmúlt 30 évben azért maradt együtt a szövetség, mert közösek voltak a célok.

Márton Árpád a Magyar Demokrata Ifjak Szövetségének létrejöttét elevenítette fel, Sántha Attila a kézdivásárhelyi Demokrata Ifjak Szövetségének alapításáról mesélt, megemlékeztek a szabad sajtó születéséről is, oklevelet adtak át a Székely Újságnak, illetve a Háromszéknek. „Köszönet a rendszerváltás óta folyamatosan megjelenő napilapnak, hogy kitart a szabad véleménynyilvánítás elve mellett, felelősséggel vállalja véleményformáló szerepét” – áll a Háromszéknek átadott oklevélben.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök felidézte: 1918-tól 1989-ig rossz csillag alatt alakult a romániai magyarság sorsa, a megsemmisítés éveiben elvették a magyarság intézményeit, iskoláit, jogait, a közösség életére törtek, 1989 decemberében azonban felgyúlt a jó csillag, és olyan magasztos eszméket kezdhetett el követni a közösség, mint a szabadság, a társadalmi igazságosság, a nemzeti identitás megőrzése. Ezeket követve jutott el oda, hogy ma már vannak intézményei, megerősödött, képes talpra állni, valahányszor elgáncsolják.

Tamás Sándort, a szövetség háromszéki elnökét és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi vezetőt Kovács Blanka újságíró kérdezte arról, hogy miként vállaltak közéleti szerepet, mit várnak a következő évektől. Tamás Sándor azt hangsúlyozta: az RMDSZ-ben erősíteni kell a mozgalmi jelleget, odafigyelni a jóindulatú bírálatokra, az infrastrukturális fejlesztések mellett odafigyelni a közösségépítésre. Cél a mentalitásváltozás, hogy ne a többség-kisebbség paradigmája, az alá-fölérendeltségi viszony jellemezze a román--magyar kapcsolatokat, hanem a társnemzeti státus kivívása. Antal Árpád arra mutatott rá: már száz éve a románok országát akarják kialakítani, de a magyarság mindig jutott egy kis oxigénhez: a második bécsi döntéssel, a Maros-Magyar Autonóm Tartománnyal, az 1989-es eseményekkel, azzal a döntéssel, hogy az RMDSZ alapításával etnikai alapú szervezetet hoznak létre és a magyarok nem sorolnak be különféle ideológiák mentén a román pártokba. Most az Orbán Viktor kormánya és az RMDSZ közötti összefogás révén ismét olyan folyamat zajlik, amely a következő időszakra oxigénhez juttatja a közösséget – nem véletlen, hogy zavarja is Bukarestet a gazdaságfejlesztési program, az óvodák, iskolák fejlesztése, hiszen olyan nemzetpolitikát lehet megvalósítani, amely az erdélyi magyarok számára erőforrásokat tud biztosítani a következő időszakra, elősegíti a szülőföldön való megmaradást – fejtette ki.