A Számvevőszék jelentése szerint tíz alkalmazott kapott jóval nagyobb fizetést, mint amennyit a bérekre vonatkozó törvény lehetővé tesz. Összesen 267 ezer lejt fizettek ki pluszban, egyes esetekben a fizetés 27 ezer lejjel is meghaladta a törvényes keretet. Minden jogalap nélkül fizettek ki hatalmas kiküldetési díjakat az alkalmazottaknak, melyekkel aztán nem tudtak elszámolni. Több mint egymillió lej ment el csak arra, hogy a tárca kifizesse a bíróságok által hozott jogerős polgári ítéletek költségeit. Ebből 323 ezer lejt úgy fizettek ki, hogy meg sem vizsgálták, mi állt a bírói döntés hátterében, vagy kik a felelősek az okozott kárért. A turisztikai minisztérium nem vezetett teljes leltárt a kezelésében álló ingóságokról és ingatlanokról, és egyéb könyvelési mulasztásokat is elkövettek. (Főtér)

PERBEN AZ ÁLLAMMAL. Huszonegy azonos nemű pár pereli jelenleg Romániát a Emberi Jogok Európai Bíróságán, eddig még soha ennyien nem fordultak egyszerre Strasbourghoz. Az ACCEPT egyesület beszámolója szerint a 13 leszbikus és 8 meleg pár diszkriminálva érzi magát, amiért a román állam nem ismeri el törvényesen és nem jegyzi be élettársi kapcsolatukat. Az EU-nak hat olyan tagállama van, amelyekben nem létezik semmilyen törvény, ami biztosítaná az azonos nemű pároknak, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítsenek: Románia mellett Lengyelország, Litvánia, Lettország, Szlovákia, valamint Bulgária. Az emberjogi bíróság 2015-ben hozta meg azt a határozatot, amely arra kötelezi az országokat, hogy törvényes módon, a házassággal egyenrangúan ismerjék el az azonos nemű párok kapcsolatát. Ennek ellenére Romániában nem született még törvény erre vonatkozóan, mivel a határozatot nem tartják kötelező érvényűnek. A felperesek szerint ezzel Románia törvényszegést követ el. (Transindex)

HIÁNYZÓ ADATOK. Az alkalmazottakat nyilvántartó digitális adatbázis, a Revisal bevezetése előtti, papír alapú munkakönyvek 20 százalékáról nem készült digitális másolat, nem vezették be a rendszerbe, így azokkal nem tud automatikusan számolni az országos nyugdíjpénztár – jelezte Violeta Alexandru. A munkaügyi miniszter úgy véli, ez a nyugdíjak kiszámításánál hatalmas problémát jelenthet. Valentina Saygo pénzügyi tanácsadó szerint, ha a digitális adatbázisba nem került be egy munkakönyv, tehát azok az adatok, amelyek bizonyítják, ki hol, hány évet és milyen fizetéssel dolgozott, a nyugdíjak kiszámításánál gondok adódhatnak. Ezeket a papír alapú munkakönyveket ugyanis elő kell keríteni és be kell vezetni a Revisalba. A munkáltatók kötelesek archiválni minden dokumentumot. Ha időközben megszűnt a cég és nincs munkáltatói igazolás, nem lesz egyszerű bizonyítékot szerezni a ledolgozott munkaévekre. Létezik egy törvény, amely kötelezi a bezárás előtt álló cégeket, hogy adják át dokumentumaikat egy archiváló cégnek, amely kiállíthatja a megfelelő dokumentumot, ám számolni kell azzal, hogy nem lesz egyszerű – részletezte a szakember. (Maszol)