A konferencia nyitányaként a kilyéni kicsinyke unitárius templom falfestményeivel ismerkedhettek az érdeklődők. Felvezetőként a házigazda szerepét betöltő Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész elmondta, az utóbbi bő száz évben nagyon megfogyatkozott a kilyéni unitáriusok száma, a falu egykor anyaegyházközség volt, most csupán filia. A templomot magyar állami segítséggel újították fel, a falfestmények restaurálása három éve fejeződött be.

Kovács István hozzátette, az egyik legjelentősebb Szent László-falfestménnyel rendelkező templomot szeretnék bevonni a kulturális turizmusba, minél több rendezvényt szervezve ott, bár erre a helybeli, mintegy negyven lelket számláló gyülekezet nincs még felkészülve, az istenháza fűtetlen, ezért az istentiszteleteket is a gyülekezeti teremben tartják. Viszont volt már itt több koncert, és különleges esküvők helyszínéül is szolgált már – kár, hogy a helyiek nem tudják méltóképp megbecsülni ezt a különleges kincset, nemrég a templom egyik ólomüveges ablakát törték be.

Kerekes Miklós, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés alelnöke, mintegy megnyitva a konferenciát, a nemzeti összetartozás évének üzenetéről beszélt. Azt hangsúlyozta, hogy egyetlen esélyünk a fennmaradásra, ha összefogunk, az összefogás alapja pedig a közös történelem lehet – amire viszont nem csak emlékezni kell, hanem újra megélni, erre szolgáltat jó alkalmat Szent László alakjának felelevenítése, örökségének megidézése.

A konferencia első előadása valójában a kilyéni templom bemutatása volt: Jánó Mihály művészettörténész részletesen beszélt a Huszka József rajztanár és Nagy Géza, a Székely Nemzeti Múzeum egykori őre által még a 19. században feltárt falképekről, azok egyediségét, különlegességét emelve ki, a mai napig nem tisztázott részletekről saját, művészettörténeti analógiákra alapozott véleményét fejtve ki.

A konferencia második része Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtárban zajlott, a Gábor Áron Teremben erdélyi és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei előadók mutatták be a Szent László-legenda erdélyi falképeit, illetve ismertették a lovagkirályhoz fűződő emlékeket a magyarországi megyében. A résztvevőket köszöntötte Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is, aki beszédében kiemelte, azért maradhatott meg arányaihoz mérten Székelyföldön a legtöbb Szent László-emlék, mert mi, székelyek hű katonái voltunk a határvédő lovagkirálynak, és a mai napig is hiszünk legendás élete útmutatásaiban. Hiszünk a hozzá fűződő legendákban, de leginkább abban, hogy Szent László szellemisége évszázadokon keresztül segített bennünket, hogy a Kárpát-kanyarban őrizzük a magyar nyelv és egyben az európai kultúrkör határait. Méltán lehetünk hát büszkék királyunkra, és hogy eleink is nagyra becsülték Szent Lászlót, annak bizonyítéka, hogy Háromszéken Bibarcfalva, Gelence, Gidófalva, Kilyén, Kökös, Nagyajta, a kézdiszentléleki Perkő, Sepsibesenyő, Szacsva őrzi kisebb-nagyobb méretben falfestményeit, emlékképeit a nagy királynak. Végezetül köszönetet mondott munkásságáért Jánó Mihálynak, a Szent László-falfestmények fáradhatatlan kutatójának, valamint Magyarország kormányának a falképek és templomok restaurálásához nyújtott segítségért.