A Gyergyó TV által az egyik közösségi portálon élőben közvetített falugyűlésen a pékség több egykori munkása panaszolta el, hogy a tulajdonos embertelenül bánt velük, minimálbéren foglalkoztatta, és rendszeresen túlórázásra kényszerítette őket, amit aztán nem fizetett ki. A megszólalók egybecsengően úgy vélték, hogy nem lenne szükség vendégmunkások alkalmazására, ha a vállalkozó megbecsülné a helyi alkalmazottjait, és tisztességes bért ajánlana számukra.

Puskás Elemér, a község RMDSZ-es polgármestere és Bíró Károly helyi segédlelkész is jelezte, hogy közvetíteni kíván a falu közössége és Köllő Csaba vállalkozó között, hogy lecsillapodjon a konfliktus, melynek mindeddig csak az a része kapott nyilvánosságot, hogy a közösség elutasítja az ázsiai vendégmunkásokat. Bíró Károly elmondta, hogy ő korábban is közvetítőként akart fellépni, de amikor az emberek kérdéseit továbbította volna, azt a választ kapta a vállalkozótól, hogy fogadjon ügyvédet.

A pékség több egykori alkalmazottja mondta el, hogy az egészsége is ráment az állandó túlórázásra, és akik nem vállalták a túlórákat, azokat elbocsátották. Egy asszony azt is elmondta: hogy elájult a pékségben, de átvitték a községi orvosi rendelőbe, és oda hívták ki a mentőt, hogy ne tűnjön munkabalesetnek. Többen a megaláztatást rótták fel, melyet a pékség alkalmazottjaiként el kellett viselniük.

Puskás Elemér polgármester megemlítette: a község nagy szülöttéről elnevezett helyi Puskás Tivadar szakiskolában duális képzést indítottak, amelyen többek között pék és cukrász szakmát lehet tanulni. Hozzátette: a falunak az az érdeke, hogy otthon tartsa a fiatalokat, éppen ezért a szakiskola végzettjeinek felajánlják a gépkocsivezetői jogosítvány megszerzésének a finanszírozását, ha otthon vállalnak munkát.

Bajkó Tibor, az Arbor Vállalkozók Szövetségének az elnöke felszólalásában kitért arra, hogy a két Srí Lanka-i pék a jobb élet reményében jött Székelyföldre, és éppen olyan helyzetben van, mint a külföldön munkát vállaló székelyek. „Mi hogy aludnánk, ha azt hallanánk, hogy a külföldön dolgozó gyermekeinket el akarják kergetni, meg akarják verni, a házat rájuk akarják gyújtani? Nem hiszem, hogy önök a szívük mélyén gyűlölködők lennének, önök egy vállalkozóval kerültek ellentétbe. (...) Ha gondjuk van a pékség vezetőjével, közösítsék ki, de ne ártsanak Ditrónak” – jelentette ki.

A felszólalók között olyan is akadt, aki az idegenek megjelenése miatti félelmének adott hangot, és úgy vélte: a Srí Lanka-i pékek csak az elsők, akiket minden bizonnyal mások követnek, és az ázsiai vendégek lassan átalakítják a közösséget.

A tanácskozáson nem vett részt Köllő Csaba, a kilencven alkalmazottat foglalkoztató pékség tulajdonosa. Álláspontját levélben közölte, amelyet Bíró Károly segédlelkész olvasott fel. Állította, hogy a cég tisztességesen bánt alkalmazottjaival, túlóráikat kifizette. Ezt az állítást felhördüléssel fogadta a falugyűlés. A vállalkozó valószínűnek tartotta, hogy Ditróban nem tudnak olyan fizetést és olyan körülményeket biztosítani az alkalmazottaknak, amilyeneket Nyugat-Európában találnak a községből elvándorolt fiatalok. Köllő Csaba közölte: cége EU-s pályázati forrásokból zsemlemorzsagyár felépítésére készül, az elmúlt hetek tapasztalata alapján azonban ezt a gyárat immár nem Ditróban fogják felépíteni. A vállalkozó tudatta: a két ázsiai vendégmunkást ezentúl kisegítő munkásként foglalkoztatja, munkájukat nem a kenyér előállításában veszi igénybe. Azt is közölte: ha fél éven belül sikerül öt helyi szakembert találni, lemond a további vendégmunkások alkalmazásáról.

Köllő Csaba elnézést kért a falu népétől, ha a két ázsiai szakember alkalmazásával megsértette a közösséget. Ígérte, hogy a céget érintő változásokat ezen túl a falu tudomására hozza.

A falugyűlés azonban nem fogadta el a bocsánatkérést, és azt határozta, hogy petícióban szembesíti a vállalkozót a felgyűlt sérelmekkel.

Nyomoznak a román hatóságok

Gyűlöletkeltés vagy diszkrimináció miatt indul in rem (a bűncselekmény elkövetésére irányuló gyanú megalapozottságát vizsgáló) eljárás a gyergyóditrói pékségben alkalmazott két Srí Lanka-i vendégmunkás ügyében – jelentette be Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőrség szóvivője. Az Agerpresnek elmondta: a megyei rendőrség gyűlöletkeltés vagy diszkrimináció miatt bűnvádi dossziét nyitott az ügyben, megvizsgálják, pontosan mi történt, és kik vonhatók felelősségre. Egyelőre in rem eljárás indult, a rendőrség számára most az a legfontosabb, hogy az ügy minden részletét feltérképezze, magyarázta. Gheorghe Filip szóvivő emlékeztetett: a megnevezett bűncselekményért pénzbírság vagy hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetés jár.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) is megszólalt a Gyergyóditróban, szombaton tartott falugyűlést követően. Asztalos Csaba a bukaresti sajtónak elmondta: hivatalból eljárást indítanak. A CNCD elnöke tudatta: a pékséget vezető vállalkozók szombati bejelentése nyomán lépnek az ügyben. A Srí Lanka-i vendégmunkások jelenléte ellen tiltakozó helyieknek engedve a Ditrói Pékséget vezető Köllő Csaba és Katalin ugyanis úgy döntött, a két férfi ezentúl csupán kisegítő munkát fog végezni, kiveszik őket a termelésből. Hétfőn javasolni fogja a tanácsnak, hogy hivatalból eljárást indítsanak diszkrimináció gyanújával – nyilatkozta Asztalos Csaba a hotnews.ro portálnak. Az Agerpres hírügynökségnek ugyanakkor kifejtette: a két vendégmunkásnak jogában áll dolgozni, a közösség magatartása miatt nem érheti őket hátrányos megkülönböztetés.

Meglepődéssel értesült a gyergyóditrói közösség magatartásáról Violeta Alexandru munkaügyi miniszter is, és információkat kért velük kapcsolatban a területi munkaügyi felügyelőségtől. Vasárnapi nyilatkozata szerint tájékoztatást kért a munkaügyi felügyelőségtől a két Srí Lanka-i dolgozó munkavállalásának formai körülményeivel kapcsolatban, erre hétfőn kap választ. Ugyanakkor tárgyalt az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnökével az ügyről, és várja a kivizsgálás eredményét.

Kifejtette, meglepődéssel értesült a közösség attitűdjéről a két, dolgozni kívánó emberrel szemben, hiszen számos román állampolgár az ország határain kívül dolgozik, akiknek szükségük van a befogadó közösség elfogadására és tiszteletére, és senki nem akar olyan helyzetet, amikor például a külföldi közösség tagjai nem akarnák megvásárolni egy román pék keze által készített kenyeret.

Hozzátette, ő is szeretné, ha minél több román állampolgárt foglalkoztatnának a hazai vállalkozók, de az üzlettel kapcsolatos döntések a cégtulajdonost illetik meg.