Salátabár helyett felnőttképzés

A tanári pályát nem érezte elegendőnek, olyan térnek, ahol fejlődni tudna, ezért Bereczki Kinga az 1990-es évek első felében új utakat keresett magának, erdőmérnök férje ebben támogatta. Az egészséges táplálkozást szerették volna népszerűsíteni, salátabár nyitásában gondolkodtak, de rájöttek, ehhez nem értenek, s úgy döntöttek, inkább belevágnak abba, ami közelebb áll hozzájuk. Kinga informatikusi képzettsége és az a tény, hogy Romániában éppen abban az időben nyíltak meg a lehetőségek a számítógépes technika használata előtt, kézenfekvővé tette, hogy számítógépes tanfolyamokat indítsanak. Férje támogatásával Kinga 1995-ben alapította meg az Amőba céget, és a Bereczki szülők Csíki utcai házában a sógortól részletekre vásárolt négy számítógéppel berendezték a kurzustermet és belekezdtek. Tréfásan jegyzik meg, Barni édesanyja volt a titkár, a nagymama a pénztáros. 1996-ban alapítványt jegyeztettek be, szintén Amőba névvel.

A környéken, mint az egész országban, szaporodtak a különböző cégek, de a vállalkozóknak nem voltak könyvelői vagy vállalkozói alapismereteik, ez hozta az ötletet, hogy ezekben az ágazatokban is indítsanak képzéseket. A majd minden területen bevezetett számítógépes munkamódszer és a vállalkozások megjelenése olyan igényt szült a felnőttképzésben, ami az Amőba Alapítványnak és a képzési központnak bőségesen jelentett munkát. Pályáztak, magyarországi előadókat hívtak, a FREE román–svájci alapítvány (Fundația Româno-Elvețiană Entrepreneurship) által koordinált programokat bonyolítottak le, 1999-ben pedig a holland kapcsolatok révén a De Baak menedzsmentkurzust hozták Sepsiszentgyörgyre középkategóriás vállalkozók és topmenedzserek számára. Az egész országból jelentkeztek a képzésre, de a helyiek is igénybe vették, ez volt az egyetlen olyan alkalom, amikor ezt a tanfolyamot nem Bukarestben szervezték. Nagyon sokan, akik azóta üzemeket, nagy vállalkozásokat működtetnek, itt szerezték vállalkozói alapismereteiket – hangsúlyozza Bereczki Kinga. A programnak nagyon fontos része volt a gyakorlat, az elméleti képzés után tíz-tizenkét személy elmehetett három hétre Hollandiába, hogy azonos területen működő ottani vállalkozásokkal ismerkedjen. Sokan akkor alapozták meg a külföldi kapcsolataikat. Az Amőba helyi szakembereket is foglalkoztatott, megemlítik néhai Domokos Ernőt, aki a menedzsment terén készítette fel a képzések résztvevőit, de másokat is bevontak az oktatásba.

Ebben az időszakban az Amőba az országban elsőként szervezett speciális vállalkozói tanfolyamot az akkor önállósuló családorvosok számára, és szintén itt kaptak elsőként ECDL-bizonylatot az ECDL számítógépes tanfolyamot elvégző pedagógusok.

Hálózatépítés és együttműködés

A számítástechnika minden ágazatot érintett, a köztisztviselőknek kötelező volt elvégezni a tanfolyamot, ez újabb kihívást jelentett az Amőba számára. Egy PHARE-pályázati támogatásnak köszönhetően Kovászna Megye Tanácsának alkalmazottjai, valamint az alárendelt intézmények dolgozói és a városi közalkalmazottak számára ingyen biztosították a képzést, de a közel kétszázötven személy ECDL-vizsgadíját – tizennégyezer eurót – az Amőba saját forrásból fedezte. Bereczki Kinga erről kissé keserűen megjegyezte, ez volt az ő hozzájárulásuk a helyi fejlesztéshez, éppen ezért esett rosszul, amikor később sorra veszítették el az ilyen jellegű helyi liciteket. Hargita megyében ellenben nagyon sok ECDL-képzést tartottak.

Közös döntést követően 2003-tól Bereczki Barna is otthagyta erdőmérnöki állását, és teljes erővel részt vett a képzések szervezésében, a források előteremtésében. Sikeresek voltak az idegennyelv-tanfolyamok, az Amőba Pitman-központtá vált, vizsgáztattak is. Két év múlva, amikor a Pitman kivonult, felvették a kapcsolatot a Pécsi Tudományegyetem nyelvintézetével, amely nemzetközi szinten szervez ECL-nyelvvizsgákat, így váltak az egyetem partnerévé. 2005-ben kötöttek szerződést, az Amőba az ECL-tanfolyamok és -vizsgák romániai felelőse lett, és beindították a hálózatépítést. Jelenleg országos szinten közel nyolcvan vizsgaközpont működik, ezt a hálózatot nagyrészt egy korábbi ifjúsági program révén alakult iskolahálózatra építették. Ez volt a Global Tee­nager program, amelyet a holland külügyminisztériumnak alárendelt nemzetközi kommunikációs fejlesztési intézmény koordinált, és abból állt, hogy az interneten keresztül különböző országok tanulói csoportjai kommunikáltak egymással adott témakörök mentén, ami a számítógép-használat gyakorlását, egyben pedig idegen nyelvi gyakorlatot is jelentett. Egyfajta virtuális osztályok alakultak ki, Háromszéken is működtek ilyenek, az Amőba koordinálta az egész országra kiterjedő hálózatot. Az ECL-hálózatba elsőként ezek az iskolák kapcsolódtak be, de egyetemek, cégek is ECL-központokká váltak. Jelenleg az országban tizenöt nyelven lehet ECL-bizonylatot szerezni, a központok együttműködnek, és a tanárok képzésében a pécsi egyetemmel együtt továbbra is részt vesz az Amőba Alapítvány felnőttképzési központja.

Uniós pályázatok

Amikor elindultak az európai uniós pályázatok, köztük a POCU és a POSDRU, azt vették észre, hogy nagyon rossz hatással vannak a felnőttképzési piacra, mert a tanfolyamok résztvevőinek a könnyebb és kevésbé eredményesebb megoldást kínálják: tanulás nélkül diploma, sőt, ösztönző díjak a képzéseken való részvételre. Ennek ellenére az Amőba Alapítvány is pályázott, mert fontosnak tartották a szakmai képzéseket és a falun élők fejlesztését a számítógép használata terén. Két projektre nyertek támogatást: ács-, asztalos-, kőművesképzésre a Krassó-Szörény megyei tanáccsal közösen – utóbbi volt a főpályázó – és falusi környezetben élők informatikai és nyelvi képzésére alapkészségek szintjén. A támogatási összegek gyakran késve érkeztek, ez sok bosszúságot okozott, de úgy vélik, a képzések hasznosak voltak, és főként a szakmunkásképzésben elindult velük egy hosszú távú folyamat. Az Amőba korábban is próbálkozott szakképzéssel, ebben Zsigmond Sándor, akkori bútorgyári főmérnök volt a fő segítségük, és később sok kedvezményes szakmai képzést tudtak lebonyolítani magyarországi támogatásokkal. Az Amőba Alapítvány tizenöt éve tagja a Pannonforrás, Kárpát-medencei Magyar Felnőttképzési Hálózatnak, ezen belül sok Kárpát-medencei szintű, egységesített felnőttképzési programban vesznek részt. Bereczki Kinga ezek közül megemlítette a szociális gondozói, panzióvezetői, nyelvi és számítógép-kezelési tanfolyamokat.

Tehetséggondozás

A magyarországi nemzeti tehetségprogramot Csermely Péter, a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem porfesszora, a hálózatelméletek terén nemzetközileg ismert szakember – jelenleg az Európai Tehetségsegítő Tanács elnöke – kezdeményezte, a Nemzeti Tehetségtanács megalakulása után pedig határon túli partnerként elsőként az Amőba Alapítványt vonták be, ez ösztönözte a szervezetet, hogy indítványozza a tehetségprogram kiterjesztését Erdélyre is. Megalakult az Erdélyi Tehetségsegítő Tanács, rá két évre hozták létre az Amőba kezdeményezésére, a Háromszéki Közösségi Alapítvány támogatásával a Székelyföldi Tehetségsegítő Tanácsot, amely a szervezett tehetséggondozás intézményes kerete Székelyföldön, programjait, pályázatait diákok és pedagógusok számára hirdeti meg. Az utóbbi években nappali foglalkoztató táborokat is szerveznek, amelyekben a gyermekek népi hagyományainkkal ismerkednek meg. 

Bereczki Kinga ás Bereczki Barna

Az alapítvány szándékában áll pályaorientációs találkozókat indítani tizenegyedikes diákok számára a székelyudvarhelyi partnerével közösen, mert azt tapasztalják, a tizenhét-tizennyolc évesek határozatlanok és tájékozatlanok a lehetőségeket illetően. Abban szeretnének segítséget nyújtani, hogy a fiatalok észrevegyék a bennük rejlő készségeket, és azt fejlesszék, ami erős bennük. Folytatják a románnyelv-órákat a nyolcadikosok számára, a végzősöknek szóló érettségifelkészítőket, a nyelvi tanfolyamok sorában pedig újabban a csoportos képzések mellett egyéni oktatásra is lehetőséget teremtenek. Az ECL-vizsgák jelenleg is népszerűek, sok a diák jelentkező, akik érzik a hasznát, a használhatóságát, mivel azzal az érettségin a nyelvi próbát kiválthatják, de a nyolcadikosok is kezdik igénybe venni, hogy felkészüljenek a nyelvi próbára, ha kétnyelvű osztályba akarnak felvételizni. A legtöbb program partnerség révén indult el és működik, ezért is ilyen szerteágazó az alapítvány tevékenysége – működtetői úgy tartják, ami hasznos és máshol bevált, azt itthon is meg lehet valósítani.

Elégtétel

Huszonöt esztendővel ezelőtt minden bizonnyal nem gondolta a Bereczki házaspár, hogy az egyetlen szobában indult vállalkozás az ország több városában is működő felnőttképzési birodalommá, a székelyföldi tehetséggondozás megalapozójává, a civil szervezetek közötti együttműködés támogatójává válik. Indulás után nemsokkal a szülői házból a megyei tanács épületébe költöztették tevékenységüket, majd egy garzonlakásban folytatták, idővel szétvált az adminisztráció a képzések helyszínétől, amikor pedig annyira megsokasodtak a kurzusok, hogy azt a felületet is kinőtték, jött az ajánlat a szülők részéről, hogy bontsák le a házuk udvarán lévő régi garázst és ott építkezzenek. Az épület elkészült, a földszinten a gazdasági és nyelvi képzések zajlottak, az emeleten informatikai termet rendeztek be, ott folytatódtak a számítógépes tanfolyamok. Már az első év után kiderült, ez a felület sem elég.

A következő lépés lehetőségét egy kis szerencsének és főként annak köszönheti az Amőba Alapítvány, hogy a szomszédságukban az egykori tulajdonosnak visszaszolgáltatott épület eladóvá vált. Két évig tartó forráskeresés után sem tudta az alapítvány előteremteni a szükséges összeget, de a holland partnerük megvásárolta az épületet, az ő tulajdonában volt hosszú távú kivásárlási szerződéssel. Az épületet átalakították az oktatási célnak megfelelően, és beindult a tevékenység. Látva, hogy a képzések iránt mekkora az igény és a tanfolyamok mennyire hasznosak, egy idő után a holland partner az Amőba Alapítványnak adományozta az ingatlant.

A garázs helyén felépített épület jelenleg irodaház, itt működik az Amőba Alapítvány, a Háromszéki Közösségi Alapítvány irodája, a Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács és a CIVEK (Civiliek Háromszékért Szövetség). Bereczki Kinga mindenik szervezetben vezető tisztséget tölt be, szerinte a sok funkció inkább felelősség és munkavállalás, mint dicsőség. Elégtétel persze van a sok munka után, Bereczki Barna a képzések mellett a tehetséggondozást emeli ki, ami révén sok diáknak segítettek, hogy ne vesszen el a bennük rejlő tehetség. Két év után is meghatódva beszél arról, milyen fontos visszajelzés volt az alapítvány számára, hogy a vargyasi Borbáth Szilveszter, akit a Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács támogatott előhaladásában, a Fölszállott a páva 2018-as versenyén énekes szólisták és énekegyüttesek kategóriában elnyert fődíjával járó egymillió forintot felajánlotta a Székelyföldi Tehetségsegítő Tanácsnak. Bereczki Barna elmondta, nagyon jólesett neki, hisz a korábbi támogatást visszafordította a közösségnek, és számukra mindig szempont volt, hogy akit támogatnak, az mennyire szereti a közösségét, a szülőföldjét.