Programok szerint élnek, nem költségvetési évben gondolkodnak, mondotta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki az önkormányzat terveit vázolta lapunknak. Különben Romániában a költségvetési év rövidebb, mint a naptári esztendő, idén is csak február második felére várható a megyei költségvetés.
Tízéves távlatban terveznek, 2030-ig – közölte a tanácselnök. A Potsa József megyei fejlesztési tervet idén aktualizálják, Sepsiszentgyörgy városa hasonlóképpen felújítja fejlesztési tervét. El szeretnék érni, a többi város is készítsen hasonló programot, hogy a kistérségi fejlesztési terveket egyetlen megyei tervvé tudják kovácsolni, természetesen meghagyva mindenik autonómiáját. Ehhez a Babeș–Bolyai Tudományegyetem szakembereinek segítségét kérik, ugyanúgy, mint öt évvel ezelőtt. A Háromszék–2030 terv két részből áll, egyik a fejlesztés: út, híd, ivóvíz, csatornarendszer, hulladékgazdálkodás, másik a közösségépítés.
A környezettudatosság ügye előtérbe kerül. Már két esztendeje évente ezer gyermek látogatását szervezik meg a lécfalvi hulladékfeldolgozó üzembe. Ahhoz, hogy tisztábban tarthassuk szülőföldünket, gyermekkorban kell kezdeni a nevelést. A hulladékgazdálkodási üzem az országban a legjobban működő, már komposztföldet is gyárt, mondotta az elnök. Hozzátette, a megyefejlesztési terv összeállításakor zöld chartát is megrendelnek: a megye környezettudatos védelmi stratégiáját.
Víz- és csatornarendszerrel jelenleg a vidéki települések 50 százaléka rendelkezik, el szeretnék érni, hogy tíz év múlva ez az arány 95 százalék legyen.
Az egészségügyi rendszer korszerűsítését támogatják. Idén 140 millió lejes költségvetésből gazdálkodhat a megyei fenntartásban működő Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház, ebből 22 millió lejt fejlesztésre fordítanak. A megyeháza a városi kórházakat is támogatja felszereléssel, és vidéki, önkormányzati tulajdonban levő rendelőket is, most már nemcsak épületfelújításban, hanem eszközvásárlásban is.
A szociális gondoskodás terén a kötelező finanszírozásokon kívül, pályázat útján szociális tevékenységeket végző szervezeteknek adnak át feladatokat. A gyulafehérvári Caritas, a Diakónia Keresztyén Alapítvány és a Vöröskereszt több mint 1300 idős embert lát el otthonában. Erre a tevékenységre a megye egymillió lejt biztosít, és a helyi önkormányzatok is támogatják.
A vendégforgalomban egyik legfontosabb kérdés a Brassó melletti repülőtér megnyitása. Ezzel a turizmus fellendülésére számítanak. Tavaly, még a szociáldemokrata kormányzás idején sikerült 10 millió lejt kilobbizniuk a vidombáki építkezés számára. Nagyon jó az együttműködésük a szomszédokkal, Brassó megye idei költségvetésébe már beépítette a reptér és Sepsiszentgyörgy közötti gyorsforgalmi út rá eső részének tervezési költségeit. Az út összeköti majd a brassói körgyűrűt az építendő sepsiszentgyörgyi terelőúttal.
Ugyanakkor a megyeháza ajánlja Barót, Kovászna és Kézdivásárhely önkormányzatának, hogy a városok körüli terelőút kialakításához rendezzék a területek jogi helyzetét, s a munkálatok idejére a megye átveszi azokat. A nyomvonal megvan, közölte, hozzátéve, Bodzaforduló esetében a területi-domborzati adottságok nem teszik lehetővé terelőút építését.
A megyeháza arra is törekszik, hogy a kulturális intézmények külön stratégiáit összehangolja.
Továbbá a megyei és sepsiszentgyörgyi önkormányzat összerdélyi feladatokat is felvállal. Tíz éve működtetik a szórvány felkarolását célzó programjukat. Ennek legnagyobb hatása, hogy most már nemcsak a templomban, kultúrházban ünnepelnek a szórványban a magyarok, hanem például a Hunyad megyei magyar napokat néhány éve már köztéren szervezik meg. A Székely Vágta, a kürtőskalács-fesztivál, a sepsibodoki fogathajtóverseny és más rendezvények nagyobb kitekintésűek, mint a megye. Emellett az Erdélyi Magyar Művészeti Központ, a Székely Nemzeti Múzeum, a Háromszék Táncegyüttes tevékenysége is szélesebb körű.
