Ladócon került sor a Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete által kezdeményezett év eleji gazdafórumok első összejövetelére. A múlt heti eseményen több mint százötven bodzavidéki gazda vett részt, többségük állattenyésztő. Képviseltették magukat a megye agárintézményei, a körzet önkormányzatai, gazdaszervezetei. A mezőgazdasági minisztérium részéről jelen volt Dorel Secară miniszteri tanácsos is.
A többórás beszélgetés során a hivatalosságok az általuk képviselt intézmények prioritásairól számoltak be, és nagy érdeklődés övezte a miniszteri tanácsos felszólalását. Beszédében Secară az agrártárca új irányvonalairól beszélt, azokról a törekvésekről, amelyekkel meglátásuk szerint leginkább segíthetik a gazdatársadalmat.
A fórum nyitóbeszéde során Jákó Tibor, a Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete megbízott elnökének felkérésére a jelenlévők felállva emlékeztek az egyesület tavaly elhunyt elnökére, Ötvös Mózesre. Jákó felszólalásában kiemelte: az egyesület vezetőtanácsa a tagság, a háromszéki gazdák érdekében dolgozik, igyekeznek minden telhetőt megtenni a mezőgazdálkodást érintő problémák megoldásáért.
Átszerveznék a mezőgazdasági igazgatóságokat
Dorel Secară agrármérnök Kolozs megyében működtet tejelőmarha-farmot, és a Nemzeti Liberális Párt Kolozs megyei tanácsosa. Az új kormány mezőgazdasági miniszterének tanácsadója a maga során ugyancsak támogatásáról biztosította a gazdákat. Minél közelebb szeretne lenni a mezőgazdászokhoz, az agrártárca vezetőjének ugyanez a célkitűzése – emelte ki.
A miniszteri tanácsos beszédében számos fontos témakört érintett – ezek egy részéről a Gazdakör következő számaiban írunk, ugyanúgy, mint a megyei agrárhivatalok vezetőinek felszólalásairól.
Változásokra lehet számítani egyes agárintézményeknél. A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA), valamint a Vidéki Befektetéseket Finanszírozó Ügynökség (AFIR) esetében nem, a megyei agrárigazgatóságoknál azonban lehet változásra számítani – hangoztatta. Románia az egyetlen uniós ország, ahol még állami fennhatóság alatt működnek az igazgatóságok. Szükség van a megyei szintű agrárium reformjára, ezért az igazgatóságok szerepét az agrárkamaráknak kell átvenniük. „Jóérzés kérdése, hogy a mezőgazdaságot ne állami struktúrák irányítsák” – alapozta meg az agrárkamarákkal kapcsolatos kijelentését. „Teljes nyitottsággal mondom, a megyei struktúrák nem mindig képesek a farmerek munkájának támogatására, problémáik megoldására”. A minisztérium elképzelése szerint az agrárigazgatóságok alakulnának át agrárkamarákká. Ezek működését kezdetben támogatnák, később a farmerek hozzájárulásával önállósodnának. Az agrárkamarákat elnök vezetné, a 20–25 tagú vezetőségben a különböző agrárágazatok képviselői vennének részt. Szakemberekre szükség lesz, nem kell aggódniuk az agrárigazgatóság alkalmazottjainak. A szakminisztérium vezetése alatt országos szinten 14 000 személy dolgozik, miközben a mezőgazdaság magánalapokra tevődött át – állapította meg. „Ezért hisszük, hogy reformra van szükség, arra, hogy a megyék mezőgazdaságát a magánszférában működő agrárkamarák irányítsák”. Az agrárkamarák létesítésére volt már próbálkozás, de az állam nem volt hajlandó ezek támogatására. A mezőgazdaságot egész Európában agrárkamarák irányítják, Franciaországban 40–50 éve, s ott az állam ma is támogatja működésüket.
Az agrárkamarák lehetséges tevékenységeinek egy részét is sorolta Secară. Megyei és országos szinten képviselik a gazdák érdekeit, segítik a támogatásigénylési iratcsomók összeállítását, a jogi szakosztályok révén orvosolnák a nézeteltéréseket, pereskedéseket és támogatják a pályázatokon részt vevő gazdákat. Az agrárkamarák fogják jóváhagyni a mezőgazdasági területek eladását idegeneknek a földek használati besorolásának változtatását vagy mezőgazdasági körforgalomból való kivételét – mondta a miniszteri tanácsos.
Pénzt szánnak a Hegy Törvénye egyes irányvonalaira
Secară kitért a támogatási rendszerre is. Lezárul az Országos Vidékfejlesztési Terv (PNDR), a 2020–2027 közötti időszakban az Országos Stratégiai Program (Plan Strategic Național – PSN) lép a helyébe. „Hogy mit tartalmaz a PSN, arról nem tudunk sokat. Pillanatnyilag az unió szervei határozzák meg Brüsszelben a felhasználható összegeket. Amit biztosan tudunk, hogy Románia hozzávetőleg 20 milliárd eurót kap. A II. pillér keretében – ez az infrastruktúrát jelenti – 8 milliárd euróról 6,67 milliárdra csökkennek az alapok. Az agrárminiszter törekvése, hogy az I. pillérnél, ahonnan a támogatásokat is folyósítják, ne legyen csökkenés. Nagyon fontos és újdonság a PSN keretében, hogy jelentős összeggel – a mostani húsz helyett negyven százalékról beszélnek – támogatják az ökorendszereket, a klíma- és környezetbarát gazdálkodást. Félő, hogy az ökorendszereket nem tudjuk életre hívni. A miniszter szakemberekkel tanácskozott, véleményük, hogy nagy lehetőség lenne a hegyvidék számára” – mondta.
A hegyvidék el volt hanyagolva, voltak ugyan elképzelések, de ezek soha nem valósultak meg. 2018-ban megjelent a Hegy Törvénye. Brüsszelnek a jogszabály négy irányvonalát jelentették: a mobil vágóhidak, tejbegyűjtő központok, valamint hegyi esztenák létesítését, illetve az erdei gyümölcsök begyűjtését. Sajnálatos módon ezek a programok nem léptek életbe, mivel nem volt részükre költségvetés elkülönítve. Idén 12 millió eurót szánnak a mobil vágóhidakra, az erdei termékek előállítására. Az új BSN keretében jelentősebb összegeket szánnak a hegyvidékre – hangoztatta Dorel Secară.
A fiatal gazdák megtelepedésének támogatására áprilistól újraindítják az 1.6-os intézkedést. Ennek keretében 20 millió eurót hazai fiatal gazdák pályázhatnak meg, ugyancsak 20 millió euró áll külföldön élő, de hazatelepedni, s itthoni mezőgazdaságot folytatni kívánó fiatalok rendelkezésére – adta a jó hírt a gazdafórumon jelen lévő fiatal gazdáknak Dorel Secară.
