Az úzvölgyi katonatemetőben több román nacionalista megmozdulást is szervező Calea Neamului Egyesület elnöke, Mihai Tîrnoveanu tavaly szeptember 23-án jelentette be, hogy Vasile Boboc fémdetektoros kincskereső a katonatemető közvetlen közelében egy, az első világháborúban elesett román katona csontjait és fegyverzetét találta meg. Ezt a román nacionalista szervezetek a 150. Úzvölgyében eltemetett román hős maradványainak tekintették. Erre hivatkozva vonultak 150 fáklyával a temetőbe október 25-én, a román hadsereg napján.

Árus Zsolt az MTI-nek elmondta: román állami intézmények sorát kereste meg az ügy kapcsán közérdekű adatigénylési kéréssel. A katasztrófavédelem illetékesei azonnal megerősítették, hogy talált lőszereket szállítottak el a helyszínről, a csontok állati eredetét igazoló hivatalos értesítés azonban tegnap érkezett. Árus egyértelmű félrevezetésnek nevezte a román katona maradványainak a megtalálására vonatkozó bejelentést, és mérlegeli, hogy érdemes-e feljelentést tenni az ügyben. Az úzvölgyi katonatemető ügyét felkaroló román nacionalista szervezetek és a temetőt saját közvagyonaként telekkönyveztető Dormánfalva önkormányzata ugyanis figyelmen kívül hagyta az illetékes román hatóságnak az álláspontját a temetőben nyugvó román katonákról. A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) már tavaly június 12-én közzétett összegzésében tisztázta, hogy nem az úzvölgyi temetőben nyugszik az a 149 román katona, akikre hivatkozva Dormánfalva Polgármesteri Hivatala ötven betonkereszttel román parcellát hozott létre a temetőben. A hatóság állítása szerint 130 román katonát az Úzvölgyétől keletre fekvő, ma már nem létező Poiana Uzului (Úzmező) településen temettek el, az ő földi maradványaikat azonban a két világháború között a Bákó megyei Kománfalva (Comăneşti) katonatemetőjében helyezték örök nyugalomra.

A román védelmi tárca honlapján elérhető összegzés, amelyhez a korabeli dokumentumok fénymásolatait is csatolták, tizenegy Úzvölgyében eltemetett román katonáról tesz említést. Az egyik melléklet hét románnak vélt katona nevét és adatait is tartalmazza. A magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka július végén a Tusványoson szervezett pódiumbeszélgetésen viszont olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek tanúsítják, hogy a románnak tekintett katonák sem valamennyien románok. Közülük öten a magyar hadseregben szolgáltak, egyikük pedig egy korábbi kutatás szerint orosz volt.

Dormánfalva önkormányzata tavaly áprilisban önkényesen alakított ki román parcellát a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, melyet korábban Csíkszentmárton község gondozott. Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt. Az ügy több per tárgyát képezi.