A település az egykori Sepsikőröspatak hármas községből kiválva lett önállóvá, s azóta sikeresen halad a településfejlesztésben. Erről beszélgettünk Máthé Árpád polgármesterrel, aki idén ötödik községvezetői mandátumáért indul a választásokon, s aki azt igyekezett bizonyítani, hogy még egy sor elképzelés vár megvalósításra, kivitelezésre azzal a céllal, hogy Árkos szerethető, élhető élettérré változhasson.
Eredmények, elképzelések
Tavaly befejezték Felszeg településrész mellékutcáinak aszfaltozását, ahol immár a földbe került mindenféle-fajta vezeték. Ez volt az elmúlt időszak legnagyobb projektje. Fontos volt, mert a jelenlegi körülmények között nem minden évben adódik alkalom a mellékutcák aszfaltozására. A munkálatok ugyan nincsenek teljesen befejezve, ebben az esztendőben a Geje településrész mellékutcáinak aszfaltozása következik egy kormánypénzből zajló nyertes pályázat nyomán. Ennek most készül a kivitelezési terve, a munkálatokat hamarosan kiírják közbeszervezésre. Árkos hagyományos belterületén megvalósult az ivóvíz- és szennyvízelvezető hálózat, amire bárki rá tud csatlakozni, ezzel közművesített községgé váltak.
– A falu peremvidéke több összefüggő új teleprésszel, ún. minilakónegyeddel gazdagodott az elmúlt néhány évtized alatt. Ezeknek köszöntető, hogy több mint 200 személlyel nőtt Árkos lakossága, ami ma már eléri az 1700-at. Melyek az ezekkel kapcsolatos megoldatlan gondok? – kérdeztük a polgármestert.
– A beltelkesített részek, lakótelepek (Kossuth negyed, Árkos-liget negyed stb.) jórészt magántulajdonban álló területeken létesültek, amelyeknek kiterjedése helyenként több tíz hektár. Ezekhez bekötőutak is épületek, melyek nem az önkormányzat tulajdonában vannak, így korszerűsítésükre sem tud anyagiakat fordítani. A közművek és az Electrica villanyvállalat segítségével közös megoldásokat kell találni az itt lakók komfortelvárásának megteremtésére, pályázatok segítségével ki kell terjeszteni az infrastruktúrát ezekre a területekre is a lakónegyedek tulajdonjogi kérdéseinek megnyugtató tisztázása folytán. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem árkosi területen vásárol magánszemélyektől hat hektárnál nagyobb kiterjedésű területet egy egyetemi campus létesítésére, amely szintén infrastruktúrát kíván. A fejlesztésnek nem lehet útjába állni. Egyelőre megoldhatatlan kérdésként tartjuk számon a falu északi peremén elhaladó, nagyon megviselt Bánya utat. A leromlott betonút felújítására, korszerűsítésére a fejlesztési minisztériumtól igényeltünk anyagi alapokat, hiszen annak költségei nagyobbak, mint a község ez évi költségvetése. Célunk az lenne, hogy ezáltal mentesítsük a nagy teherforgalomtól a település belterületét. Erre még nem kaptunk választ, mint ahogy a volt külszíni szénfejtés által elfoglalt területek per tárgyát képező tulajdonjogi kérdéseire sem. A helyi politikum segítségére lenne szükség, mert mintegy 120 hektárnyi területet kellene visszakapniuk az árkosi tulajdonosoknak. Félő, hogy az RMDSZ támogatása nélkül a bányaperem területének kérdése dugába dőlhet. Az önkormányzat a végsőkig küzdeni fog, ha kell, uniós szintre visszük az ügyet, de a büntetőfeljelentéstől sem riadunk vissza. Sajnos anyagi akadályai vannak sok más kérdésnek is. Szeretnénk egy szállításra alkalmas traktort is beszerezni a Leader-programból, pályázatot tettünk le a jelenlegi tekepálya korszerűsítésére és bővítésére is, Árkos ugyanis ebben a sportágban komoly hagyományokkal rendelkezik. Pénzre lenne szükség, hogy tornatermet építsünk a helybeli I–VIII. osztályos iskola tanulóinak, ez nagy összegbe kerülne, egyelőre az iskola régi épületét lehetne kissé megerősíteni és átalakítani olyanná, hogy legalább a téli időszakban használni lehessen. Hasonló helyzetben van az önkormányzat tulajdonában levő egykori jegyzői lak, melynek felújítását szintén csak pályázati pénzből lehetne elvégezni. Távlati elképzelésünk még egy öregotthon létesítése. Vállalnám még egy ciklusra a polgármesterséget, ugyanis van ötletem, jövőképem, tennivalóm is bőven. Az önkormányzati munka hivatássá, szolgálattá minősült át számomra, és meggyőződésem, hogy csak a felhalmozott tapasztalattal, a mellettem álló csapattal és a közösséggel együtt tudnánk Árkost egy élhető településsé varázsolni – jelentette ki Máthé Árpád.
Jövedelmet hozó lett a vendégfogadás
Azok az elképzelések, melyeket éppen negyedszázaddal ezelőtt fogalmaztak meg a testvértelepülés Mezőtúron, majd az árkosi volt Agronómusházban, úgy tűnik, mára szökkentek szárba Árkoson. Akkor dr. Csáky Csaba bátorította a helybelieket: Árkoson is jövedelmet hozó ágazatnak kell lennie a falusi turizmusnak. Szakács Magdolna nyugalmazott mezőgazdász mérnök évtizedek óta sikeresen működteti tulajdonában levő vendégházát.
– Tágas családi házamban-udvaromban otthonossá lett az alkalmi vendégfogadás, olyan szinten is, hogy nyaranta tapasztalatcserére eljönnek azok a fiatalok, akik a kézdivásárhelyi mezőgazdasági szakiskolában az agrogasztronómiával kacérkodnak. Árkoson három vendéglátóipari egység vetette meg a falusi turizmus nem akármilyen szinten megteremtett alapjait. A családias vendégfogadás valóban jó alkalom a gondolatok megosztására, az eszmecserére, a vendégek világnézetének megismerésére – emelte ki a Szakács Magdolna. Itt hallani még a legelésző nyáj és a hazajáró tehéncsorda kolompját, látható a hagyományos lófogatos gazdálkodás.
Bekopogtattunk a szintén több évtizedes múltra visszatekintő Ezüst Fenyő Panzió tulajdonosához, Karda Gabriellához. A sok gonddal megálmodott, egy személy vezette egységet amolyan oáziskánt emlegetik azok, akik részesedtek szolgáltatásaiból és a szíves vendégfogadásból.
Télen is élet van az Ezüst Fenyőben
– Elmondhatom, hogy eredményes évet zártam, nincs okom elégedetlenkedni. Többnyire visszatérő vendégek látogatnak meg, magyarok mellett románok és németek. Fejlesztettem is: a tavaly egy kúttal gazdagodtam, járdát szélesítettem a kerti házhoz.
Kissé más jellegű és fiatalabb létesítmény a szintén jövedelmező módon működő Vasaló Ház Panzió, amely egy különálló szomszéd telken gazdag tárgyi gyűjteményt bemutató kiállítással is rendelkezik. A tulajdonos Bálinth Zoltán mondhatni gyerekkora óta gyűjtő. Egy helyi jellegű dokumentációs értékű tárgyi gyűjteménye az unitárius templomvár egyik bástyájában is látogatható.
Mélyebbre ástunk,
mert van egyéb is, amit lehet osztani-szorozni a község életében. A lelkiek után érdeklődve jutottunk el id. Duka Antal katolikus gondnokhoz, aki jelezte, hogy látogatásunk idején éppen a katolikus templomban tartják az ökumenikus imahetet. Sorban minden gyülekezet templomaiban megtelnek az ülőpadok. Bíró Attila unitárius és Makkai Péter református lelkészek, valamint Faragó István sepsikőröspataki plébános végzik a minden esti szolgálatot. A hívek nyilatkozata szerint jó az önkormányzat és az egyházközségek kapcsolata, miként az a hír is, hogy ebben az esztendőben is folytatják a település egyik legrégibb épített örökségének, a műemlék unitárius vártemplom javítását-restaurálását.
A Diakóniával közösen sikerült egy igen hasznos hármas szociális jellegű megvalósítást kivitelezni – tájékoztatott a polgármester. Rendszeresen működik a bölcsődei tevékenység, a Gelei József Általános Iskolában délutáni oktatás, a faluban az otthoni beteggondozás, amelyben jelentős anyagi részt vállalt az önkormányzat is. Ez látványos fejlesztésnek számít, amiről a helybeliek is meggyőződhettek, ugyanis jelentősebbeket manapság már csak pályázatok útján lehet megvalósítani.
Kellemes, barátságos hely az árkosi óvoda. Kocsis Gabriella 31 éve gyakorolja az egyre igényesebbé váló óvodai oktató-nevelést, de megírta a kis intézmény történetét (képünk) is. „Az épületet állami támogatással a falu népe építette a báró Szentkereszti család által adományozott telken” – idézünk írásából, amelyben megtalálható a mindenkori óvónők névsora is. Az óvodások diplomái és oklevelei a tágas folyosón bizonyítják a sikeres munkát, egy kicsinyeknek való székely népviselet pedig jelzi számukra nemzeti hovatartozásukat.
Az árkosi óvodában
Elismerően nyilatkozott Orbán Balázs nagy művében Árkos népnevelő mozgalmairól, amelyekben most is jeleskedik a falu. Kiemelten jó, hogy ezen feladatot az ÁRISZ (Árkosi Ifjak Szövetsége), vagyis a falu fiatalsága vette a kezébe, köztük Vajna Ervin alpolgármester. Sikeresen működik a Márk Attila gitárművész által vezetett Régeni Áron dalárda, a helyi fúvószenekar egyesületet szeretne alakítani és felvenni egykori karnagyának, Téglás Istvánnak a nevét. Nemcsak a népi táncoktatás mesterei laknak a községben, hanem újabb kopjafaragó mester is tevékenykedik Kisgyörgy Gyula személyében (képünk). Felvetődött az egyházi tulajdonban levő Végh Béniám Kultúrház fejújításának kérdése, amelyben közös megegyezés alapján – pályázatok révén – egy kis késedelmet is behozva leginkább a helyi önkormányzat tudna segíteni. Örömmel tudósított Máthé Árpád polgármester, hogy 2020. június 4. előtt tervében van az önkormányzatnak Geje falurész tágasabb központjában kialakítani a nemzeti összetartozás árkosi emlékparkját.
