A találkozó házigazdája, Nagy István Csongor falugazdász elmondta: fontosnak tartják a gazdákkal való találkozókat, az információk átadását, a szakmai tanácsadást a gazdáknak, ennek jegyében szervezték a nagybaconi találkozót is.

Ladó Hunor kertészmérnök az ökológiai termelés rendszeréről tartott előadást. Óriási lehetőségként értékelte a biotermelést, ami a gazdálkodásban a továbblépés, a fennmaradás egyik alternatívája. Az ökológiai, más néven biotermelés a fenntarthatóság, a mezőgazdasági termelés természetre gyakorolt hatása tekintetében különbözik a konvencionális termeléstől. A rendszer hasznosságát az egészséges táplálkozásban, a természet és környezet óvásában, a génmódosított szervezetek kiküszöbölése tekintetében ítélte fontosnak. A közvetlen környezetre gyakorolt előnyei között említette a talaj védelmét, a felszíni és altalaji vizek óvását, ugyanakkor a biodiverzitás növekedésében gyakorolt szerepét is kiemelte. A biogazdálkodás komoly hozzáértést igényel, „olyan rendszer, melyet életfogytig kell tanulni” – fogalmazott.

Mika Dezső agrármérnök előadásában határozottan jelentette ki: a biogazdálkodáson kívül más lehetőség nincs! Ő az ökotermelés gazdasági előnyeit körvonalazta, ez könnyebb az értékesítésben, az igényelhető specifikus támogatásokban, a gazdák és fogyasztók közötti bizalmas viszonyban is megnyilvánul – mondta. A biotermelés lehetőségeit egy Hargita megyei példával is aláhúzta: tejporgyár fog épülni, amely kizárólag biotejet használ alapanyagnak, a termékeket külföldi értékesítésre szánják. Ez jó felvásárlási lehetőséget jelenthet a biotejet előállítóknak – hangoztatta. Mika a biotermelésre való átállás módszertanát is ismertette a növénytermesztés és állattenyésztés terén egyaránt, a folyamat több évet is felvehet.

Bokor Gábor agrárközgazdász a mezőgazdasági tárca tervezett pályázati programjában is szereplő, a fiatal gazdák megtelepedésének támogatásáról beszélt.

Egyelőre konkrétum nincs, de az elkülönített pénzalap szűkös, így fontos, hogy az érdekeltek már most kezdjenek készülni a pályázásra. Ha meghirdetik a pályázatot, azok lesznek előnyben, akik az elsők között tudják leadni iratcsomóikat – figyelmeztette a jelenlévőket. A bemutató után többen jelezték a teremből: érdekeltek a pályázatban, személyre szabott további segítséget, felvilágosítást kérnek.

Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője a szövetkezés előnyeiről beszélt a hallgatóságnak. Mondandóját a Dél Tirolban kitűnően működő – az almatermesztőket és tejtermelőket összefogó – szövetkezeti rendszer példájával húzta alá. A szövetkezési mozgalom Székelyföldön is gyökeret vert, eddig Székelykeresztúron, Csíkszépvízen és Kézdivásárhelyen tömörültek szövetkezetbe a tejtermelő gazdák. A Felső-Háromszéken működő Kézdi Lacto Coop szövetkezetről szólva elmondta, pályázati pénzek felhasználásával építenek tejfeldolgozót, ami lényegében a gazdák tulajdonában lesz, és pozitív változásokat hoz a tejtermelők számára. A szövetkezeti rendszer egységes tejminőséget is megkövetel, ezt központi szinten, azonos normák szerint kell ellenőrizni – körvonalazta a jövőt Könczei.

Zágoni Gábor