Átadták az Országgyűlés Szabad György Széchenyi-díjas történész, akadémikus, a rendszerváltozás utáni első szabadon választott Országgyűlés elnökének nevét viselő irodaházát a budapesti Kossuth téren tegnap. Avatóbeszédében Kövér László, az Országgyűlés elnöke kiemelte: Szabad György mindig tudta, miként lehet a történelmi lehetőségből történelmi valóságot építeni.
Szabad György eszménye volt a népfelség, azaz a demokrácia elve, a nemzeti függetlenség és a nemzeti összetartozás gondolata, a polgári értékrend, valamint a magyarok és zsidók közötti értékteremtő sorsközösség a hazában – fogalmazott Kövér László. Hozzátette: Szabad György ragaszkodását tragikusan próbára tette a 20. századi történelem, de ő nem bizonyult hűtlennek soha, nem ringatta magát illúziókban, és soha nem bocsátkozott önáltató kompromisszumokba. Életpéldájával arra tanított bennünket, hogy eszményeink alkotó hazafisággal mindig valóságteremtő erővé alakíthatók – hangoztatta Kövér László. Hangsúlyozta: a magyar állami függetlenség és nemzeti szabadság legnagyobb 19. századi harcosának a nevét viselő téren a kossuthi eszményeket a 20. században talán a legalaposabban ismerő tudósról és politikusról elnevezett épület nyitja meg kapuit a 21. században.
A Szabad György Irodaház kilencezer négyzetméteren az Országgyűlés Hivatala háromszáz munkatársának biztosít helyet, és több mint háromezer szakember kétesztendőnyi munkájának az eredménye.
Kovács István professzor, aki Szabad György tanítványai nevében emlékezett, kiemelte: az egykori politikus tudományos gondossággal előkészített előadásain életre kelt a kor, és annak történelemformáló emberei, Kossuth, Széchenyi, Eötvös, Deák és mindazok, akik mögöttük felsorakoztak. A történelmet nem csak tanította, alakította is. Előadásain, szemináriumain nemcsak a feltétlen szakmai igényesség követelményével szembesültek, hanem azt is megértették, mit jelent a haza iránt érzett felelősség. A jellem számára ugyanolyan fontos volt, mint a tehetség és a szorgalom – idézte fel Kovács István.
Előzőleg a Fiumei úti sírkertben emlékeztek Szabad Györgyre. Kónya Imre, a Boross-kormány belügyminisztere néhai politikustársát méltatva hangsúlyozta: Szabad György, aki okkal sorolható a nemzet nagyjai közé, történészként a képviseleti demokráciával foglalkozott, közéleti szereplőként pedig annak megvalósítására törekedett. A megemlékezésen Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke megkoszorúzta a történész, akadémikus síremlékét.
Szabad György Aradon született 1924-ben, családja 1932-ben Kolozsvárról Budapestre települt át. A történész 1982-től volt az MTA levelező, 1998-tól pedig rendes tagja, kutatási területe a magyar polgári átalakulás kora volt. Számos szakkönyv és ismeretterjesztő munka, tudományos közlemény szerzője. 1956-ban két forradalmi bizottság is tagjai közé választotta. 1987-ben az MDF alapító, 1989–1994-ben elnökségi tagja volt, majd átlépett a Magyar Demokrata Néppártba. Az 1990-es szabad országgyűlési választások nyomán Szabad György az Országgyűlés első alelnöke lett, majd 1990. augusztus 3. és 1994 júniusa között az Országgyűlés elnöke volt.
