A taláros testület a hétfőn alapfokon börtönre ítélt politikus, Valeriu Zgonea alkotmányossági kifogását vizsgálta meg, és alkotmányellenesnek nyilvánította a lehallgatások bizonyítékként való felhasználását. Azt a perrendtartási előírást viszont alkotmányosnak találták, amely szerint a SRI-nek értesítenie kell az ügyészséget, ha egy nemzetbiztonsági okokból zajló megfigyelés során bűncselekmény elkövetésére utaló információkhoz jut. Az alkotmánybíróság volt elnöke, Augustin Zegrean egy tévéműsorban ezt így magyarázta: „Ha például a SRI felfedez egy gyilkosságot, akkor a birtokában lévő információkat és felvételeket továbbra is átadhatja az ügyészségnek. Az ügyész pedig tudni fogja, hogyan bizonyítsa be a bűncselekményt.” Hangúlyozta: a bűncselekmények kivizsgálása és a bizonyítékok szerzése a vádhatóság dolga, és megvannak erre a megfelelő technikai eszközei is. Az egész azért is érdekes, mert ilyen bizonyítékra alapozta a vádakat az ügyészség Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármester bűnvádi perében is: mielőtt a korrupcióellenes ügyészség (DNA) 2016 októberében nyomozást indított ellene, a SRI nemzetbiztonsági okokra hivatkozva több hónapon át megfigyelte Horváth Annát, és egy kávéházi beszélgetés hangfelvétele alapján jártak el ellene. A rossz minőségű felvételt és az elhangzottak kétes fordítású jegyzőkönyvét bizonyítékként használta fel a DNA, és ezek alapján ítélték el a magyar elöljárót jogerősen kétévi felfüggesztett börtönre. (maszol.ro)

MAGYAR ALPREFEKTUS KOLOZSVÁRON. Budai Béla személyében magyar alprefektust nevezett ki keddi ülésén a kormány Kolozs megyébe. Az ideiglenes jellegű kinevezésről tegnap számolt be honlapján a kabinet. A portalcj.ro kolozsvári hírportál közlése szerint a jogász végzettségű Budai Béla korábban a Kolozs megyei Gorbó község jegyzője volt, és a Népi Mozgalom Párt támogatásával nyerte el az alprefektusi tisztséget. Kolozs megyének korábban is volt olyan magyar alprefektusa, aki nem a magyar érdekképviselet támogatásával jutott tisztségbe. Györke Zoltán korábbi alprefektust az NLP támogatta. (MTI)

HALANDZSÁZÓ JELTOLMÁCSOK. Hivatalból indított eljárást és a parlament alárendeltségébe tartozó Országos Audiovizuális Tanácsnál is bejelentést tett az ombudsmani hivatal, mivel panasz érkezett a televíziós hírműsoroknál alkalmazott jeltolmácsokra. Ők felelnek azért, hogy a törvénynek megfelelően a siketek és nagyothallók számára is követhetőek legyenek a hírek, csakhogy a panaszos szerint a legtöbb jeltolmács „halandzsázik”, azaz értelmezhetetlen mozdulatokat tesz a tévékamerák előtt. Marius Ghincea pár héttel ezelőtt a Facebookon fejezte ki felháborodását, amiért a hírcsatornák nem képesek megfelelően képzett jeltolmácsokat alkalmazni. Egyesek jeltolmácsolása köszönőviszonyban sincs azzal a jelnyelvvel, amelyet a Romániában élő siketek használnak, például a Digi24 jeltolmácsolása 90 százalékban értelmezhetetlen. A jeltolmácsok alkalmazásakor nemcsak a minisztériumi engedélyt kellene ellenőrizni, hanem a folyamatba be kellene vonni a siketszervezeteket is, hogy ne kerülhessenek olyanok képernyőre, akik nem ismerik a jelnyelvet – vélekedett Ghincea. A panasz részeként az is elhangzott, hogy túl kicsi felületen mutatják a jelelést. Ahhoz, hogy a siketek és nagyothallók számára értelmezhető legyen, egy nagyobb ablakban kellene megjelennie a jelbeszédnek. (Főtér)