Farkas Réka
Nyolc esztendeje, az Ungureanu-kormány megbuktatása óta válságból válságba vánszorog Románia, hála „felelősségteljes” politikusainak, akik a nép nevében, annak érdekeit hangoztatva ugyanolyan könnyedén ítélik halálra ellenfeleik kormányait, mint a sajátjaikat. Ezen idő alatt hat rendes és három ideiglenes kabinet irányította az országot, többségük kevesebb mint egy évig, és stabilitást egyik sem tudott felmutatni, még azok sem, amelyek mögött erőteljes parlamenti többség sorakozott fel. A belső viták, egyes vezetők önös érdekei, hatalmi ambíciói akkor is megakadályozták az észszerű működést, amikor minden feltétel adott lett volna.
Most a liberálisok az előrehozott választások reményében saját, alig három hónapja beiktatott kormányuk menesztését provokálták ki, és a majdani jó ígéretével ismét teljes bizonytalanságot idéztek elő. Miért? Mert a közvélemény-kutatások szerint most van esélyük nagyobb hatalom megszerzésére, év végéig elkophat a népszerűségük, ha folytatják az eddigi csetlést-botlást. Az ugyanis, amit mostanáig produkáltak, semmi jót nem ígér. Felelősségvállalásaikkal, sürgősségi kormányrendeleteikkel oly mértékben tiporták lábbal a demokrácia játékszabályait, ahogyan még egyetlen elődjük sem merte megtenni. A kényszerre hivatkoztak, hogy parlamenti többség hiányában nem tehettek mást, de az a mód, ahogyan eljártak, nem sok jót ígér a jövőre nézve sem. Gyakorlatilag átverték jelenlegi partnereiket is, az RMDSZ-t a kétfordulós polgármester-választás erőltetésével, a Mentsétek meg Romániát Szövetséget épp ennek feladásával. Jól látszik, abszolút többségre törekednek, hogy senkivel ne kelljen konzultálniuk, kompromisszumot kötniük, és ennek eléréséért semmi sem drága. Hataloméhségük, sőt, a totális hatalom megszerzésének reménye ismét válságba sodorta az országot, ennek pedig ára lesz, nem is csekély.
Bizonytalan időszak következik, még a legoptimistább forgatókönyv szerint is. Ha sikerül elérni az előrehozott választásokat, ez mintegy fél évig tart majd. Ezalatt ismét lebénul az állami apparátus, kedvére gyengülhet a lej, szárnyalhat a deficit, az infláció, továbbra is késnek a sok ágazatban (például a tanügyben és egészségügyben) oly szükséges reformok, elakadnak a beruházások stb. Ha azonban bukik a liberális párt terve, év végéig, a rendes választásokig marad a bizonytalanság, egy újabb kisebbségi kormánnyal, amely ugyancsak képtelen lesz az érdemi intézkedésekre.
Nemcsak az Orban-kormány bukott meg szerda délután, de újra elégtelenre vizsgázott a teljes román politikai osztály. Ismét bizonyította, nincsenek elvek, nem létezik tisztesség, becsület, csak érdekek és soha ki nem elégíthető hataloméhség. Minden második mondatuk arról szól, hogy a népért, a polgárokért, Romániáért cselekednek, ám mindegyre kiderül, ez az utolsó, amit szem előtt tartanak. Nem véletlenül áll ott ez az ország, ahol, és nem is remélhetünk javulást, amíg ki nem cserélődik ez a kommunizmusból kinőtt, a ’89 előtti hatalomból átmentett sötét erők által kinevelt politikai osztály.
