Amikor Olguța Vasilescu craiovai polgármester korában három építőtelepen tett munkalátogatása után azt mondta volt: el kell érni, hogy a munkások 80 százaléka a helyi lakosság köréből kerüljön ki, mert nem normális az, hogy Craiován magyarul beszélnek, szavai valahogy nem váltottak ki olyan nagy felháborodást, mint a mostani ditrói eset. De Olguțának még az is lehet, hogy véleménye kinyilvánítása segített a karrierépítésben, mert utána tálcán kínáltak fel neki mindenféle miniszteri tárcákat, és más kormánymegbízásokat is kapott. Zavarta ugyan a magyar beszéd, de ennek ellenére még szépen is fejezte ki magát, mert mentora és tanítómestere, Corneliu Vadim Tudor még azt mondta, hogy a magyarok a lovak nyelvén beszélnek, és menjenek vissza Ázsiába, ahonnan jöttek. És ha hallgattak volna a szép szóra és visszamennek, akkor most jöhetnének Romániába vendégmunkásnak, mint a két Srí Lanka-i, akiket – mint kiderült – most már mindenütt tárt karokkal fogadnának, bár eddig máshol sem igen rajongtak értük. (Például Kolozsváron sem, hogy csak egyet említsek.)

A ditróiak, tüdejüket nem kímélve, jól felfújták az ügyet. A cirkusz kapcsán már rengetegen megnyilvánultak, főleg akik fontosnak tartják a toleranciát, de olyanok is, akik félnek a bevándorlóktól.

Jakubinyi György érsek elítélte ditrói papocskáját, mert a falusfelei élére állt, mint Zöld Péter a csíkiakéra a madéfalvi veszedelemkor 1764-ben, de a mostani segédlelkész nem a Srí Lanka-iakéra. Most az egész cirkuszt a pékség vezetőjére kennék, aki alkalmazta őket. A főpék meg feljelentette a róla elítélően nyilatkozókat.

A toleráns román hazafiak a Har–Kov-jelentést felemlegetve, egymást túllicitálva átkozzák az intoleráns magyarokat, akik ehhez hasonló szörnyűségekre vetemedtek már a forradalom után is, amikor elüldözték az itteni románokat. A „nem létező” Székelyföldön a ditróiak felét, a 2500 intoleráns idegengyűlölő székelyt ilyenkor akár magyarnak is lehet nevezni, és fordítva. És az eset kapcsán, aztán ahogy a költő is írja: „Vérszagra gyűl az éji vad”, és az összes hazaffyas hírtelevízióban, újságban és más hírközlő eszköz segítségével mélységes aggodalommal megnyilvánulhatnak honvédőink legjobbjai. A Srí Lanka-iak ügyében, valószínű, még a SRI se LANKA-d. Volt elnökünk, aki nem utálta a magyarok szavazatait, mint most őket, magukat (mert akkor azok jól viselkedtek és rá szavaztak), most megmondta kerek perec: „A Srí Lanka-iakkal szemben tanúsított viselkedés ugyanaz, amit a magyar kisebbségi adminisztráció tanúsít a románok irányába. A románok ugyanebben a bánásmódban részesülnek.”

A legmagasabb szintekről is értekeztek fontos személyiségek, és nem akárkik (!): Rareș Bogdan, a kormánypárt alelnöke és Ioan Aurel Pop, a Román Tudományos Akadémia elnöke, akik idegengyűlölőknek becézték a magyarokat, de ugyanakkor pártjukat is fogták, mert úgymond mentségükre szolgáljon, hogy a migránsellenes gyűlölködést a Fidesztől importálta a közösség. Még a Budapesten tanult egyetemi tanár, történész, Marius Diaconescu is írt egyet az ügyben Magyar Ku-Klux-Klan Ditróban címmel, amelyben olyanokat vetett papírra, hogy a magyarok köszönetet mondanak az interneten Orbán Viktornak s a Ku-Klux-Klan típusú rasszizmusnak. És ecseteli, hogy a rasszizmus és a szélsőségesség a főbb jellemzői a község lakosainak. Csak még éppen az hiányzik, hogy felgyújtsák azokat a házakat, amelyeket terrorizálnak! – kiált fel fájdalmasan. A helyiek félnek attól, hogy megerőszakolják asszonyaikat. De vajon tényleg a fajok keveredéséről lenne-e szó? – teszi fel a költői kérdést. „Az egész magyar nép nem egyéb, mint a különféle fajok és nemzetségek keveredése, az Ázsia szyteppéiről jött magyarok keveredtek a meghódított vagy kirabolt népességgel, akik kunok, szlávok, románok és mások voltak, akiket asszimiláltak.”

És tegyük fel mi is a kérdést: hát nem lenne-e már itt az ideje, hogy a románok is asszimilálják „ezeket a korcsokat”, hogy ők is átvegyék a román toleranciát?