Sepsi- és Orbaiszéken s szétszórva a nagyvilágban élnek. A család fészke a mindenkori Sepsimagyarós volt, s meglepődésünkre a falufelelős és református megyebíró Kovács Zsombor elmondta, hogy jelenleg egyetlen Kóréh nevű idősebb asszony él a faluban.
A Kóréh név 1602-ben a Básta-féle katonai összeírásában már megjelenik, amikor Sepsimagyaróson bejegyezték lófő Kóréh Tamás nevét, aki saját lovával és teljes felszereléssel tudott bármikor hadba vonulni, ha hívta a fejedelem. 1604-ben már három Kóréh család élt a faluban, a Péteré, az Andrásé és a Györgyé, mind lófők (primipilusok), 1635-ben, I. Rákóczi György idejében már több mint tízre nőtt a Kóréh családok száma, amelyből Máthé és Mihály deákok voltak (!), a többiek is mind vagyonosok.
A magyarósi Kóréhk kiemelkedő alakja volt a falu szülötte, Kóréh Ferenc (1909–1997) író, újságíró a Keleti Újságnál, 1940–44 között pedig lapunk elődjét, a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Székely Népet szerkesztette. Emigrálása után Amerikában a Szabad Európa Rádió munkatársa, majd a Magyar Amerika Hangja rádióműsor szerkesztője volt. Nevét viseli a sepsimagyarósi kultúrotthon és egy emlékkopja a református templom előtt, ahol a keresztvizet egykor fejére öntötték. Porai Amerikában nyugszanak.
Kóréh Ferenc utolsó portréja
Az 1753-ban Sepsimagyaróson született lófő Kóré Antal Zágonba nősült, házasságából nem kevesebb, mint kilenc gyermek született. Ezeknek leszármazottjaiból Zágonban is, de Sepsiszentgyörgyön is élnek – Kóréh Attila, Kóréh Barna és lányaik, Kóréh Evelyn és Orsolya. Ezt igazolja egy, a zágoni Kóréh családról 2017-ben szerkesztett tanulmány.
A család egy másik régi ága Bikfalván élt, amelyből 1614-ből és 1635-ből közel tíz családfőt jegyeztek be. Ebből a családból és ebben a faluban született Bikfalvi Kóréh Zsigmond (1701–1793) grafikus, rézmetsző és festő, akinek emléktáblát állíttatott a bikfalvi Bikmakk Kulturális Egyesület és a Kerezsi család a régi faluháza homlokfalára. A család névbeli folytonosságát bizonyítja a jelenleg is álló, többször alakított Kóréh–Dénes-udvarház is, Péter Alpár grafikus és Várallyay Réka művészettörténész lakása. Bikfalván is kihalófélben van a család, a nevet már csak egyetlen nő viseli. A hajdanában népes bikfalvi Kóréhk egy ága Sepsiszentgyörgyre telepedett. Ennek volt képviselője a fiatalon elhalt operaénekes, Koréh Endre (1906–1960), akinek Sepsiszentgyörgyön ringatták bölcsőjét, Bécsben hunyt el, nevét utca őrzi a városban.
A jelenleg legnépesebb és nevükben is élő Kóréh családok Sepsimagyarósról telepedtek Uzonba. Uzoni Kóréh András aranydiplomás csizmadiamester (1864–1931) fia Kóréh Kálmán (1901–1977) volt.
Kóréh unokák: ifj. Kóréh Ferenc, Kóréh Attila László és Ödön Mátyás
Csíkszeredában élő unokájának, Kóréh Tibornak négy Kóréh nevű unokája van, míg néhai uzoni Kóréh Zoltán (1943–2018) gyerekeinek hét unokája viseli ezt a nevet, közülük két gyerek Kanadában él (képünk). A szintén uzoni illetőségű Kóréh János családjából még négy unoka biztosítja a magyarósi székely-magyar eredetű família családi folytonosságát.
