Cséfalvay András Jövőnk a sivatagban című kiállításán az anyagi valóság és a fikció kapcsolódási pontjait keresi. A sepsiszentgyörgyi Magma Kortárs Művészeti Kiállítótérben pénteken este nyílt tárlatán emberi, állati, tárgyi kisebbségek hangjai szólalnak meg. Olyan párbeszéd hallgatóivá váltunk, ahol a kérdések válasz nélkül maradnak.
A művész a tudás és nyelv működésének új perspektíváit keresi, élőlényeknek, tárgyaknak egyszerre kölcsönözve hangot, beszédet mint nem feltétlenül környezete számára is érthető kommunikációs lehetőséget. A legkülönfélébb, egymásnak ellentmondó megközelítésekben feltételez megértést, egy lehetséges jövőképet kutatva. Tudományos érdeklődését a képzőművészet területén fejleszti tovább, kiteljesedését a valóság és fikció áthangolásával próbálja megemészteni.
Cséfalvay installációját, a Hawaii-szigeteken felállított távcsövek sokaságát és a mennyezetre kivetített csillagképek vibrálását misztikus ősi hangfoszlányokkal fokozza. Megidézi a szigeten található vulkánokat, melyek az őslakosságnak szent helyet, a távcsöveiket elhelyező tudósoknak pedig ideális kutatási terepet képeznek. A tudomány és kultúra kérdéseit addig feszíti, mígnem az égnek irányított távcsöveket is spirituális eszközként ismerjük fel.