Orban, Románia legutolsó 68. miniszterelnöke szűk 92 napig vezérelte Romániát, és ő annyira jó is, hogy Iohannis, a neki teljes nyelvfelülettel nyaló Orban mellett teljes mellszélességgel állt ki. Hogyne, amikor párttársa, a párt alelnöke, az EP-s képviselő Rareș Bogdan is megmondta Orban minisztereinek, hogy imádkozzanak mindennap Ludovic egészségéért. Először is, mert őket választotta miniszternek. Aztán, mert ő egy atomtűzoltó, aki helyettük is kommunikál. És örvendjenek, mert van egy villámhárítójuk, aki falaz nekik, amikor ők kerülik a közszereplést. Éppen csak azt nem mondta, hogy ő az Atyaúristen. És ennyi hízelgés után az ajnározó Bogdan nem dicséretet kapott, hanem az igen szerény Orban azzal állt elő, hogy nem normális, amikor őt ajnározza, és ugyanakkor bírálja minisztereit. Lám, hogy megvédte saját embereit!

És milyen szorgalmasan dolgoztak a kormánytagok Orbannal az élen! Utolsó, álmatlan éjszakájukon 25 sürgősségi kormányhatározatot fogadtak el. Ezt az éjszakai műszakot még a régi szociáldemokratáktól tanulták, akik szintén éjszaka, mint a tolvajok, estek neki megrabolni az igazságügyi törvényeket. Akkor százezrek mentek ki az utcákra, és az Európai Unió több jeles személyisége is szívéhez kapott. Most, bár szintén éjszaka, mint a tolvajok léptek akcióba, az ország népe és Európa csendes (újra csendes), nem, mint 2017 februárjában. A Velencei Bizottság is meg van nyugodva, mert Velencében elmúlt az árvíz. Most már nem baj, ha gyilkolják a demokráciát, mert az, ha holtan is, de jó kezekbe kerül, az Orbanéba. Pedig a Velencei Bizottság most is előállhatna néhány jó ajánlással, mert az van nekik a készletben mindenre. És ezek ellenére az ellenzéki szociáldemokraták az RMDSZ-szel karöltve bizalmatlansági indítványt nyújtottak be e jó kormány ellen, amelyet jóval a szükségesen felüli számú képviselő (261 a 233 helyett) meg is szavazott.

A megbuktatásnak mindenki, még Orbanék is nagyon örültek, mert ettől remélik, hogy még nagyobb győzelmet aratnak az előrehozott választásokon. Mivel Orban annyira jó, hogy nála jobbról Iohannis legmerészebb álmában sem tudna ábrándozni, ezért a rá nem jellemző sebességgel ismét őt javasolta miniszterelnöknek. Így hát jöhet az új (vagy régi) kormány az új (vagy régi) kormányprogrammal. Mert vannak ám abban olyan jó miniszterek, mint a fejlesztési is, Ion Ștefan, aki úgy fejlesztette fel a házát, hogy az építő egy gerendával tévedett, és egy emelet lett a manzárdból. Mostanában Ștefan úr azt ismételgette, hogy amit holnap építenénk, azt ma megépítjük. Nála a közmondás úgy szól: amit holnap megtehetsz, azt tedd meg még ma! Hát nem volt kár egy ilyen jó kormányért? Az is igaz, hogy még kétszer kell megbuktatni, hogy a hőn áhított előrehozott választásokat meg lehessen tartani, és akkor majd gyere, polgár, és láss csudát és csodálatos kormányzást! Orban felhatalmazta képviselőit, hogy vegyenek részt a plenáris ülésen, de ne szavazzanak a kormány beiktatására, mert egyébként nem lehet előrehozott választásokat kiírni.

Sajnos, az ellenzéki honatyák nem mindegyike remélheti azt, hogy ismét bejut a parlamentbe, ezért nem érdeke, hogy idő előtt kiessen onnét. Így még az is lehet, hogy az ellenzék szavazza meg az új kormányt, amelyet a múlt héten megbuktatott! Szép, nem? Tulajdonképpen nem is kell kormányozni nálunk, mert megy minden magától is, mint a karikacsapás. Tönkre. Lehet, a kormányzás még tovább rontana a helyzeten. Sajnos, a biztos és magabiztos kormányzásra még úgy néz ki, várni kell az új választásokig. És addig mit tehetünk? –várunk! Esetleg példát veszünk a Călărași megyei Oltenița község lakóitól, akiknek polgármestere azt mondta, hogy errefelé (mármint arrafelé) „az iváson kívül nem nagyon van mit csinálni”. Ő nem jár kocsmába, nem iszik, de – mint mondja – „Oltenițán nehéz elütni az időt, ha nem állsz neki poharazni”.

Hát mi mivel üssük el az időt, míg eljönnek az újabb választások, és lesz egy stabil kormányunk? Legjobb lesz, ha mi is iszunk bú- és kormány(el)felejtési célokból.