Búcsúztatni a tovatűnt esztendőt és köszönteni az újat, idén is tiszte volt Ráduly István elöljárónak, de a tavaly megkezdett munka folytatása, az idei tervek-pályázatok beindítása nem ismer pihenőt. Ugyanúgy sorakoznak a feladatok, egyre gyorsabban peregnek a hétköznapok s a változó gazdaságpolitikai élet felé tekintve a mindennapi ember is azt mondja, csak éppen nehezebb, csak kellemetlen meglepetésekkel terheltebb ne legyen az új év a tavalyinál!
Hogy helyben ápolják a betegeket
– Az áthajlás nálunk gonddal kezdődött – folytatta a polgármester, ugyanis a Szentivánlaborfalván rendelő családorvosnő, dr. Bartók Mária tavaly nyugdíjba vonult, és nem kis gondot jelentett a jelenlegi körülmények között erre a szolgálatra új szakembert találni. Sikerként könyvelik el, hogy rekordidő alatt erre a vidékre tudták csalogatni dr. Borbély Jánost, aki bár hétfalusi születésű, de több mint 15 esztendeje a szomszédos Dobolló községben teljesít szolgálatot. Ám több gond is volt, mert fel kellett újítani az orvosi rendelőt, fertőtleníteni, legalább részben jobb minőségű bútorzattal ellátni. A nyugalomba vonult családorvos pácienseinek egy része uzoni volt, akik a helyben rendelő Derzsi Gyöngyvér orvoshoz jelentkeznek át, Borbély doktor számára azonban Uzonban is biztosítanak egy rendelőt.
Újjászületik egy kúria
Fújt a szél, pilinkézett a hó, de a Pünkösdi kúriánál dolgoztak a munkások.
– Ott az előre megszabott ütemterv szerint halad a restaurálási munkálat, bár olasz cég nyerte meg azt, alvállalkozó dolgozik, és uniós forrásokból a pénz is biztosított. Remélem, nyárra befejezik. A múltmentés fontos feladatunk, ugyanis a kúriára már az előző tatarozás alkalmával emléktábla került – számolt be a polgármester.
Pünkösti-kúria
Az udvarház tágas kertjét már a háború utáni években felparcellázták a rászorultak számára, és sajnos, a Pünköstiek családi sírboltja is rommá lett. Néhai tiszteletes Farkas György beszolgáló református lelkipásztor a maradványokat a községi temetőben helyezte el és megjelölte a maga készítette faragott fejfával. Ki vádolható azért, hogy ezt a helyet sem sikerült már több mint négy évtizede azonosítanunk!? Pedig a Pünköstiek révén pattant ki a Háromszék önvédelmi harcának szikrája 1848 áprilisában, a kúria lakója, uzoni Pünkösti Gergely (1820–1912) volt az a határőrtiszt, aki 1848. május 30-án a csernátoni népgyűlésen, nagyszámú jobbágy és katonarendű jelenlétében kihirdette a jobbágyi terhek eltörlését. Tiszteletére Uzonban is, Csernátonban is – bár nagy késéssel – külön emléktáblát emelt az utókor.
Községfejlesztések célirányban
– A Valdek Kft. megkezdte az uzoni utcahálózathoz tartózó gyalogjárók korszerűsítésének-újraépítésének programját – folytatta a polgármester. – Végzünk a tavaly megkezdett harmadik és egyben utolsó járdaszakasz építésével Szentivánlaborfalva laborfalvi részén, ezt önerőnkből, saját költségvetésünkből finanszírozzuk, a járdák összhossza 3 kilométer. Jogos a járda mellett lakók aggodalma, akiket időlegesen akadályoz az építkezés, hisz fontos jövedelemforrásuk, hogy telkük előtt, az út mellett kínálják házi portékáikat és terményeiket. Költséges a munkálat ezen szakasza, ugyanis a mélyebb Laborvölgye fölött támfalakat kell építeni. Kavicsozás folyik azokban a szélső utcákban, amelyek nincsenek benne az aszfaltozási tervben.
Lisznyó számára az önkormányzat telekkönyveztette azt a kültelket, amely a település ravatalozójának a megépítéséhez szükséges, s amely belekerül a falu beltelkesített övezetébe. Minden adott arra, hogy 2021-ben befejezzék az építkezést.
A közbeszerzés utolsó szakaszába jutott az a több mint 10 millió lej értékű terv, melynek alapján aszfaltréteg kerül Uzon és a szomszédos települések utcáira. Ennek költségeit a fejlesztési minisztérium finanszírozza. Aszfalt kerül a lisznyói Pét utcára, a Lisznyótól Lisznyópatak felső végéig tartó főútra, Uzonfüzes 34/A községi útjának az Uzonhoz tartozó szakaszára, Uzon négy mellékutcájára, bikfalvi kisebb utcákra, Szentivánlaborfalván a Malomutcára stb. Bíznak benne, hogy ebben az esztendőben elkezdődik az új uzoni óvoda építése is a szabadidő-park szomszédságában.
Hosszabb távú stratégia
Bikfalvát felvették az Erdélyi Értéktárba – tudtuk meg a polgármestertől. Lépéseket szeretnének tenni annak érdekében, hogy hungarikummá minősítsék az elkövetkezőkben a falut. A településen közel 40 nyilvántartott udvarház van, amelynek fele megőrizte XVIII. századi formáját. Ha a hungarikum címet elnyernék, erre alapozva szeretnék elérni, hogy az alsó-háromszéki település felkerüljön az UNESCO-világörökség listájára – tájékoztatott Ráduly István. Tudatában van annak, hogy mindehhez számos feltételt kell még teljesíteniük. A községvezetés arra fog törekedni, hogy hivatalos szabályok szerint a föld alá helyeztessenek minden magasan húzódó és zavaró villany-, telefon-, internet- és más jellegű vezetéket és eltüntessék azok tartóoszlopait. Tervükben van, hogy uniós forrásokat szerezzenek a következő ciklusban a földgáz Uzonba való bevezetésére és a szennyvízhálózat kibővítésére, hisz a jelenlegi hálózat csak 80 százalékban födi le Uzon település lakóterületét.
Farsangi hangulat az iskolában
A Tatrangi Sándor Általános Iskola tanulói minden évben az iskolanapokon értékes műhelymunkákon, előadásokon vesznek részt, és a színpadon való megjelenésük is valóságos esemény, szülőkkel, nagyszülőkkel, szomszédokkal barátokkal telik meg ilyenkor a tágas kultúrterem.
Szabó Margit
– Sajnos évről évre mintegy húsz tanulóval esik a létszám – tájékoztatott Szabó Margit igazgató. – Jelenleg 369 a tanulóink összlétszáma, és ebben benne vannak a szentivánlaborfalvi, lisznyói és bikfalvi elemista gyermekek is. Az apadás eredményeként megszűntek a sepsimagyarósi, lisznyópataki és az uzonfüzesi I–IV. osztályok.
Megérdemelné ez a régi tanintézmény, hogy nyomdafesték örökítse meg a történetét – gondolkodom hangosan.
– Van egy régebbi kézirat, amelyet néhai Széplaki Károly tanár úr állított össze – jelezte az igazgató – dolgozunk a kibővítésén, és szándékunkban van megjelentetni nemcsak magyar, hanem román és angol nyelven is, mert egyre jobban szükségét látjuk annak, hogy partnereinknek kissé bővebben is bemutatkozzunk.
Szünet a Tatrangiban
Az építések, javítások, pályázatok felől is érdeklődtünk. Az egykori református felekezeti iskola épületét szándékoznak felújítani az óvodafejlesztési program keretében, amelyet a magyar állam 70 millió forinttal támogatott. A munkabérek és az építészeti anyagok árának emelkedése miatt a tervet kiegészítették, remény van arra, hogy májusban beindul a munkálat. Időközben közkertet javíttattak, amit idén folytatnak. Felújítják a bikfalvi iskola épületét is, állami és helyi pénzből korszerűsíteni akarnak a lisznyói iskolában, felújították, nyertes pályázat alapján játszótérrel látták el az uzoni óvodát. Február 21-én veszi kezdetét az iskolai farsang, február 28-án pedig a református egyházközség színdarabos farsangi bálja. Március 15-re egy modern változatú ünnepi témával készülnek, ott lesznek a hagyományőrző Aranypenna- és a Laborfalvi Róza Szépen magyarul vetélkedőkön. Márciusban-áprilisban folytatódik a tanulók számára az Erasmus-program Értékek különböző kultúrákban témában. Uzonból tizenkét tanuló felügyelő pedagógusokkal utazik Jászberénybe és a spanyol Malagába, május elején pedig az uzoniak fogadják itthon a program vendégképviselőit, hogy bemutassák nekik hagyományainkat, kultúránkat.
A megtartó eklézsia
életéről-gondjairól, az elkövetkező hetek-hónapok terveiről Ungvári Barna András református lelkipásztortól, egyházmegyei főjegyzőtől érdeklődtünk, aki elmondta, hogy a magyar állam az Erdélyi Református Egyházkerület, valamint a Bethlen Gábor Alaptól anyagi támogatásával sikerült felújítani az 1600 lelket számláló egyházközség templomának tetőzetét, de maradt még pénzfüggő munka erre az esztendőre is. Gondolkoznak rajta, hogy jó volna változtatni a templom fűtési módján is. Ha lesz erre pénz, akkor idén, ha nem, jövőre marad. Tervükben van a gyülekezeti ház felújítása is, új fűtésrendszerének kialakítása még ebben az esztendőben. Az egyháziak és a hívek ott jártunkkor már a farsangi időszakra készültek, valószínű, hogy február végén megejtik a színműbemutatót is, ami után hagyományos kosaras bált szerveznek. Majd következik húshagyókedd, melynek jellegzetes helyi szokásrendje és hagyománya van, ennek szervezését a református nőszövetség végzi. Március első hetében sor kerül az imahétre. Munkás nyár vár az uzoni eklézsiára, mert készül a volt felekezeti iskolaépület (Református Tatrangi Népiskola) felújításának terve is.
