Dimény-Haszmann Orsolya muzeológus elmondása szerint ezt a tevékenységet korosztályok szerint építik fel, annak függvényében változik. A cél, hogy a résztvevők megismerkedjenek, illetve felelevenítsék farsangi népszokásainkat, hagyományainkat, ezért korosztálytól függően az alábbi témaköröket járják körül: farsangi népszokások az egész magyar nyelvterületen, jeles napok farsang idején, a csernátoni lovasmaszkázás, arc és álarc – karneválok a nagyvilágban, de mesélnek a régi fonókról, a gyermekekkel ki is próbálják a kukoricabontást, tollfosztást, népdalokat, rigmusokat tanulnak, régi videófelvételeket és fényképeket tekintenek meg stb. Minden foglalkozásnak van gyakorlati része is, ahol elkészíthetnek egy-egy apró, hazavihető tárgyat, így gipszmaszkot festhetnek, vagy éppen farsangi álarcot nemezelhetnek a résztvevők.

Csernátonban nagy hagyománya volt a lovas maszkázásnak, ami pár évig kimaradt, de tavaly sikerült újra életre kelteni, idén is megtartják, február 23-án. Már próbát is tartottak vasárnap az Ika-vár alatt. Előző nap a kézdivásárhelyi lovas farsangi ünnepségen lesznek jelen. A csernátoni maszkázás az esküvői menetet jeleníti meg – hangsúlyozta a muzeológus, aki azt is elmondta, hogy idén több családi napot is terveznek, az elsőre február 22-én kerül sor, amire előzetes bejelentkezést várnak február 17-ig a 0746 103 796-os telefonszámon, hogy fel tudják mérni, hány személyre számíthatnak.