Mindenkinek jut ebből is, abból is, hogy elfogulatlannak véljék a taláros testületet. Az RMDSZ sem kivétel, egyik órában egy sikeresen átnyomott törvényjavaslatról számol be – a következőben egy, az egész közösséget érintő kudarcról.

A héten sorra érkeztek a hírek. A szenátus döntő házként elfogadta a szövetség javaslatát az oktatási törvény módosításáról, mely nemcsak meleg ételt és délutáni oktatást biztosít a diákoknak, de lehetővé teszi a kisebb létszámú osztályokat is, jelentős segítséget nyújtva így az anyanyelvű szórványoktatásnak. A képviselőház megszavazta a kommunizmus idején elkobzott javak visszaszolgáltatását gyorsító törvényt, a szintén RMDSZ által benyújtott tervezet a visszaszolgáltatott javak valós értékfelmérését biztosítja, és immár nem az igénylőnek kell bizonyítania, hogy jogtalanul kobozták el tulajdonát, hanem az államnak, hogy ez nem így történt. Fontos előrelépést jelenthet mindkét jogszabály, ám egy másik, szintén e héten nyilvánosságra került hír rámutatott arra, hogy mennyit érnek az érvényes törvények Romániában. Az ombudsman a két éve hatályos, az egészségügyben az anyanyelv használatáról szóló jogszabály alkalmazására szólította fel a minisztériumot. Annak megszavazásakor is ünnepelt az RMDSZ, jelentős vívmányként, előrelépésként értékelte, majd kormányközelből sem sikerült elérnie, hogy megszülessék az alkalmazási módszertan.

És volt hideg zuhany is bőven. Kiderült, az érdekvédelmi szövetség legfrissebb partnerei saját javukra szabnák át a választási törvényt. A kétfordulós polgármester-választás megakadályozását követően még jóformán fel sem lélegezhettek a szövetség vezetői, máris azzal szembesültek, az Orban-kormány hivatalos regnálásának utolsó éjszakáján elfogadott rendeletáradat hatalmas csapdákat rejteget, a bárki bárhol szavazhat elv ugyanis könnyen küszöb alá lökheti az RMDSZ-t. És ezt a módosítást a liberálisok annyira akarják, hogy még a zsarolásnak sem hajlandóak engedni. Jött egy pofon az alkotmánybíróságtól is: jogszerűnek találták az SZDP által tavaly szintén sürgősségi kormányrendelet formájában elfogadott közigazgatási kódexet, azt a változatot, amelyből eltűnt minden magyaroknak kedvező passzus. Lám, ez esetben is korai volt az RMDSZ-es honatyák ünneplése, hogy miként sikerült bővíteniük az anyanyelvhasználati jogokat.

Nincs könnyű dolguk az RMDSZ vezetőinek, a sikerek képlékenyek, a folyamatos veszélyelhárítás pedig rengeteg energiát felemészt. Bármennyire próbálják rózsaszínűre festeni a helyzetet, a valós eredmények és kudarcok mérlege sokkal inkább az utóbbiak javára billen, jelezvén: a bukaresti taktikázások, egyezkedések sok jót nem hoznak a magyar közösség számára.