Nagyon fontos, hogy az egyház és az önkormányzatok is ugyanazt a népet szolgálják, az együttműködés elengedhetetlen – így indokolta meg Kató Béla a Sapientia Alapítvány szerepét a kezdeményezők között. Elmondta, hogy az alapítványt és az azonos nevű egyetemet Erdély négy történelmi magyar egyházának nyolc püspöke hozta létre, és ma is ez a testület dönt a legfontosabb kérdésekben, tehát a legnagyobb támogatottsággal rendelkező szervezet áll oda e mellé a projekt mellé, amely nem csupán Sepsiszentgyörgynek hoz majd fejlődést.

Azt már Tamás Sándor tette hozzá: Antal Árpáddal tíz-tizenkét éve úgy dolgoznak, hogy összerdélyi feladatokat is el tudjanak látni. Olyan pályákat nyitottak meg, amelyeknek nem csak helyi vagy megyei jellegük van, hanem a tágabb térségre, a Székelyföldre és egész Erdélyre is kisugároznak. Így jött létre az EMŰK, a tíz éve működő szórványprogram, de a sportban is van, amit felmutatni – arra is van esély, hogy a női kosárlabda Román Kupa döntő mérkőzését a Sepsi SIC és a Kézdivásárhelyi SE játssza –, ahogy a táncművészet, színház, könyvkiadás területén is. Van erőnk és hitelünk ahhoz, hogy ezt továbbvigyük – szögezte le.

Antal Árpád néhány technikai jellegű tudnivalót osztott meg: a belváros átalakításához szükséges városrendezési tervet már elindították, közmeghallgatást szerveznek róla és közbeszerzési eljárásokat is meghirdetnek – ahol azonban a törvények és szabályok lebutítják a folyamatot, ott a Sapientia Alapítvány veszi át a dolgokat, ebben látják a minőségi kivitelezés garanciáját, ugyanis sem a hangversenyterem akusztikáját, sem más lényeges dolgokat illetően nem kívánnak engedményeket tenni; arra törekednek, hogy az épületegyüttes jól működjön, és minél több zöld energiát használjon fel.

A polgármester felsorolta: a hármas társulási szerződést leghamarabb két hónapon belül lehet aláírni, a városrendezési terv elfogadása 5-6 hónapba telik, és maga a tervezés is egy évet tart. Egy tanulmányi tervet már megrendeltek – a budapesti Művészetek Palotáját is tervező Zoboki Gábor építész és csapata dolgozik rajta –, és március 14-én be is mutatják. Akkor fog látszani, mit kell lebontani ahhoz, hogy az új központ felépüljön. Antal Árpád kijelentette: nagy örömmel tölti el, hogy a Bodok Szálloda maradékai is el fognak tűnni, a kommunizmusban ugyanis sok mindent lebontottak azért, hogy olyan épületeket húzzanak fel, amelyekkel nem tudunk azonosulni. Most lehetőség nyílik egy ilyen épület lebontására, és egy olyannak a felépítésére, amely a várost, annak fejlődését szolgálja majd.

Kató Béla, Antal Árpád, Tamás Sándor

A terület nagy része a város tulajdonában van, de a Sapientia Alapítvány is vásárolt ott házat – tette hozzá Kató Béla. Beszámolt a Sapientia Egyetem fejlődéséről, a Sepsiszentgyörgyön már akkreditált és még akkreditálás előtt álló szakokról (agrármérnöki, erdőmérnöki, illetve edzői és testnevelő tanári képzésekről van szó), illetve az Arénával szemben építendő új székhelyről (az egyetem 12 hektárt vásárolt erre a célra, mert jelenleg az egykori mezőgazdasági líceumban működik, s habár felújították a város tulajdonában levő ingatlant, nem elég tágas számukra), ennek kapcsán pedig kifejtette: az egyetem nemcsak a tanulásról szól, a fiatalság szórakozni is akar, és az alapítvány jobbnak látta a már meglévő, nagyszabású önkormányzati tervhez való csatlakozást annál a lehetőségnél, hogy a város végén próbáljon ez irányba is fejleszteni. Nem is gazdaságos mindennek külön nekilátni, de más szempontból is jó, ha több száz egyetemista betagolódik a város életébe: gazdagítja és vonzóbbá is teszi a települést, ami nagyon fontos, amikor az elvándorlás ilyen mértékű. Nem is várhatjuk el, hogy az ifjúság itthon maradjon vagy hazajöjjön, ha nem teremtjük meg a lehetőséget arra, hogy érvényesüljön, kibontakozzon. Sepsiszentgyörgy az utóbbi időben sokat fejlődött, és elég sok fiatal, illetve gyermek él itt, ha pedig vannak, tenni is kell értük – hangsúlyozta. A Bodok Szállodát nem kell sajnálni: a város jól cselekedett, amikor megvette, mert most szabaddá tette az utat egy ilyen jövőt szolgáló beruházás előtt. Az előző években még próbálkozott azzal, hogy eladja, de többszöri meghirdetésre sem akadt vevő, mert a régi épület a mai szabványoknak és igényeknek már semmilyen szempontból nem felel meg – nem kár érte, ha lebontják, mert az új művelődési központtal tízszer, húszszor nagyobb értéket kap vissza a város, az emberek.

Kérdésre válaszolva Kató Béla kifejtette: a törvények lehetőséget adnak erre a hármas együttműködésben való építkezésre, ami azért is jó, mert egymást kiegészítve tudnak dolgozni az önkormányzatok az alapítvánnyal, de mielőtt belevágtak, alaposan áttárgyaltak mindent a jogászokkal, hiszen egy ilyen projekt minden szempontból rendkívül kitett, és mindig állnia kell a lábán. Csakis maximális törvényességgel és korrektséggel lehet ezt végigvinni, és bár valószínűleg lesznek előre nem látott akadályok is, tovább kell menni, ha „orra bukva az avaron” is – idézte Farkas Árpád költőt. Nem lehet úgy élni, hogy arra gondolunk, hogy valami baj lesz, csak úgy, hogy mindent meggondolunk, és elindulunk egy úton. Ha az Isten becsuk egy ajtót, kinyit egy egész utat...

„Élni a hó alatt is lehet jó, de csattogó szélben érdemesebb” – fűzött hozzá Antal Árpád egy másik Farkas Árpád-idézetet annak hangsúlyozására, hogy nem hátrálnak meg a nehézségektől. Hozzátette azonban, hogy a Kárpát-medencében érezhető kedvező hangulat nélkül nem mertek volna belevágni abba, hogy ezt az álmukat is megvalósítsák. Az új művelődési központ fenntartása az önkormányzatokra hárul majd, ahogy most is a város, illetve a megye biztosítja a művelődési intézmények működését. Arról még nem döntöttek, hogy mi lesz az évek múlva kiürülő jelenlegi székházak rendeltetése.

Zoboki Gábor, a MÜPA tervezője

A budapesti Művészetek Palotája

Zoboki Gábor Ybl-díjas magyar építészmérnök, egyetemi tanár. Legismertebb tervezői munkái közé tartozik a budapesti Művészetek Palotája, a Richter Gedeon-ház, a sencseni Nanshen Kulturális és Sportközpont. Munkáit több ízben építészeti nívódíjjal és FIABCI-díjjal (Nemzetközi Ingatlanszövetség) tüntették ki. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Magyar Építőművészek Szövetségének alelnöke, a ZDA-Zoboki Építésziroda alapító-tulajdonosa. Zoboki Gábor pályájának eszmei csúcspontját az iroda alapítása után elsőként megépült nagyszabású munka, a világviszonylatban is jegyzett hangversenyteremmel büszkélkedő Budapesti Művészetek Palotája, A MÜPA (2005) jelenti. Budapest első, a rendszerváltás után közcélú kulturális beruházásaként megépült komplexuma kitágította a magyar zenei élet nemzetközi horizontját. A Duna-parti épület kedvezőtlen városi pozíciója, nehéz megközelíthetősége ellenére is a város kulturális életének megkerülhetetlen szellemi centrumává vált, az évente megrendezett Wagner-napoknak köszönhetően pedig Budapest a nemzetközi zenei élet élvonalába került. A közel 1700 férőhelyes koncerttermet, 450 férőhelyes színházteret és 12 000 négyzetméter múzeumot befogadó, a szükséges kiszolgáló területekkel összesen bruttó 70 000 négyzetméter alapterületű épület elnyerte az építész szakma legnagyobb elismerését, az ingatlanfejlesztési Oscar-díjként számon tartott „FIABCI Prix d’Excellence” díjat 2006-ban, egy évvel később pedig a FIABCI közönségdíját.