Márton Árpád kizárólag a Nemzeti Liberális Párt bűnének tartja a rendeletet. Elmondása szerint korábban megkeresték a kisebbségügyi államtitkárságot, amely elküldte módosító javaslatait, de ezek nem szerepelnek a február 5-én elfogadott, a népszámlálásra vonatkozó sürgősségi kormányrendeletben. Mint ismert, a kormány megbuktatása előtti napon 25 törvényerejű rendeletet fogadtak el, ebből 16, köztük a népszámlálásra vonatkozó jelent meg a Hivatalos Közlönyben.

Az RMDSZ háromszéki képviselője pénteken részletesen ismertette, hogyan is képzelte el a kormány ezt a folyamatot. A népszámlálás több szakaszban történik. Az elsőben a különböző hivatalok adatai alapján számolnak, ebben többek között a választói névjegyzékben szereplő adatokra alapoznak, ez a kiindulópont. A következő időszakban 2021 augusztusa és szeptembere között az úgynevezett önmegszámlálás, vagy „önnépszámlálálás” következik, majd ennek elektronikus ellenőrzése. A rendelet szerint ez úgy történik, hogy az erre a célra létrehozott – a lakosok, háztartások, lakások és ingatlanok összeírását célzó – űrlapokat a számlálóbiztosok előre kitöltik, majd a polgár online megnyitja ezt az űrlapot, és kijavítja azokat az adatokat, melyekkel nem ért egyet, majd visszaküldi a hatóságnak. Márton Árpád rámutatott: érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy hány állampolgárnak nem lesz majd lehetősége ezt az online műveletet elvégezni.

A harmadik szakaszban október és november folyamán terepen gyűjtik be az adatokat a lakosságtól, és számítógépbe be is vezetik azokat, de csak azok esetében, akiknél az említett elektronikus adatgyűjtés nem volt lehetséges. Végül 2021 decembere és 2022 januárja között történik meg a begyűjtött adatok véglegesítése, kiegészítése. A rendelet értelmében ez azt jelenti, hogy ha valakiről nem létezett hivatali adat, nem „önszámlálta” magát, nem találták meg a terepezés során, ám valamilyen állami, közigazgatási statisztikában megjelenik, akkor szerepelni fog a népszámlálási adatokban.

Újságírói felvetésre Márton Árpád megerősítette, hogy ezen előírások alapján Románia lakosságát akár negyvenmilliósra is ki lehet hozni a számlálás lezárásakor, az viszont biztos, hogy a huszonegymilliót kiköbözik valahogy. Egyértelmű ugyanis, hogy a cél a húszmillió fölötti lakosságszám elérése, és ezt keresztül is viszik. Márton Árpád ugyanakkor egy veszélyes előírásra is felhívta a figyelmet. Az összeírási változókat tartalmazó, a belföldi és külföldi vándorlás alpontnál bekerült többek között az is, hogy a második állampolgárságra is rákérdeznek, vagy azt be lehet vezetni az űrlapba. Kérdés, hogy ezeket az adatokat később mire használhatják fel. Egy másik rejtett veszélyt hordozó rész az etnikai és a kulturális hovatartozást firtató, ugyanis az idevágó kérdésekre – nemzetiség, anyanyelv, vallás – nem kötelező válaszolni, az egyén dönti el. A gond az lehet, hogy a végső összesítésnél, miután megszámolták, kik vallották magukat magyarnak, németnek, szlováknak, romának, azokat, akiknél az etnikai-kulturális identitásra vonatkozó rovatok üresen maradtak, mind román nemzetiségűként vezetik fel. Amennyiben ez a veszély valóssá válik, akkor a településekre jellemző etnikai arányokat meg lehet változtatni.

Kérdéses, hogy az alkalmazási útmutató mit tartalmaz, és az mennyire tisztázza például, hogy az űrlapokra hogyan kerül aláírás, külön honlapot indítanak-e erre a célra, illetve például a különböző etnikumok képviselői hogyan vesznek majd részt a számlálás nyomon követésében. A népszámlálást lebonyolító központi bizottságot egyébként a jogszabály hatályba lépésétől számított 15 napon belül létrehozzák.