A tavalyi választások eredményeitől, no meg a közvélemény-kutatások előrejelzéseitől megrészegülve úgy törtet előre Klaus Iohannis liberális pártja és kormánya, mint egy faltörő kos. Azt gondolják, ha sikerült megbuktatniuk a szociáldemokratákat, immár semmi nem állhat útjukba, hogy alaposan bebetonozzák hatalmukat.
Csakhogy akinek ennyire fejébe száll a dicsőség, az hajlamos hibákat elkövetni. Ludovic Orban már nem az óvatosan taktikázó, minden lépést megfontoló, alternatív megoldásokat is számba vevő vezető, egyre önhittebbé és türelmetlenebbé válik, fél, hogy elnöke nehogy elégedetlen legyen vele és pünkösdivé váljék királysága.
Igaz, eddig csak három hónap állt rendelkezésükre, de sok jót nem mutatott fel a liberálisok kormánya. Még mindig elődeikre mutogatnak, őket okolják mindenért, ám számos területen ugyanazt folytatják, és „teljesítményüket” megfejelték a demokratikusnak cseppet sem nevezhető sürgősségikormányrendelet-áradattal. Előrehozott választásokat akarnak, minél gyorsabban, mielőtt lehull igazi arcukról a lepel, addig, amíg még van némi hitelük remélt szavazóik előtt. Ám nemcsak a parlamenti választások gyors lebonyolítása fontos, hirtelenjében átszabták a rendszert is, hogy nekik kedvezzen. Azon a bizonyos utolsó éjszakán (másnap bizalmatlansági indítvánnyal bukott az Orban-kabinet), amikor 23 sürgősségi kormányrendeletet fogadtak el, volt közöttük egy, amely szerint a parlamenti választásokon voksolók nemcsak az állandó vagy ideiglenes lakhelyük megyéjében, hanem bármely választókerületben szavazhatnak. Elsősorban az egyetemistáknak és a nagyvárosok multicégeknél dolgozók tízezreinek akartak kedvezni, kik köztudottan őket, esetleg az USR-t támogatják, csakhogy az intézkedés ellentmond a megyék szerinti körzetek rendszerének, és alaposan felboríthatja jó pár helyen az egyensúlyt. Mert az ideiglenesen Kolozsváron élő sepsiszentgyörgyi egyetemista voksa nem a háromszéki listára vonatkozna, hanem a Kolozs megyeire és még ez sem lenne baj, ha nem az utolsó száz méteren módosítanák a játékszabályokat, hanem alaposan előkészítették volna, közvitára bocsátva elemzik az új rendszer előnyeit, hátrányait, majd a parlament szavaz erről. A liberálisok azonban ilyen apróságokra nem adnak, és most ez lehet a vesztük.
Mert hiába találták ki ilyen okosan, miképpen szervezhetnek immár az új szabályok szerint előrehozott választásokat júniusban, ha ennek az előrehozott voksolás elodázása lesz az ára. A liberálisokon és az USR-n kívül senki nem ért egyet a változtatással, és megvan a módjuk rá, hogy szabotálják a folyamatot. Nem meg- vagy leszavazzák az új kormányt, egészen egyszerűen nem biztosítják a kvórumot. Az alkotmány ugyanis csak két kormány elutasítása esetén teszi lehetővé a parlament feloszlatását és az előrehozott választások kiírását, a halogatásról nem rendelkezik. Így könnyen megeshet, a liberálisok ráfáznak arra, hogy túl sokat akartak markolni. Őszig pedig még sok minden történhet, jelenlegi népszerűségük is alaposan megcsappanhat.