Közös érdekünk, hogy ez a város dinamikusan fejlődjön, de nem mindenki szeretné ezt – véli Antal Árpád. Azt is elmondta: korábban sokat tépelődött azon, hogy folytassa-e munkáját, és az emberek szeretete és szolidaritása billentette el a mérleget. Most megvannak a kedvező körülmények is ahhoz, hogy olyan szintre emeljük városunkat, amelyet sokan el sem tudnak képzelni – hangsúlyozta, és körbemutatott: a tízemeletes torony tetejéről sok olyan épület látszik, amit az elmúlt években újítottak vagy húztak fel. Még az Arénáig is ellátni, aminek az építését szintúgy kishitűség fogadta, mint a Bodok szálló helyére tervezett művelődési központét, ugyanazok részéről – pedig vasárnap 2500 szurkoló ünnepelte benne a Sepsi Sic győztes csapatát. Ha nem lenne Aréna, nem épülne mellette stadion, sportegyetem – szögezte le, és kiemelte: olyan projekteket kell elindítani, amelyeket újabbakat generálnak.

Az épületeknél azonban fontosabbak az emberek, és az sokatmondó adat, hogy míg a lakosság 90 százaléka véli úgy, hogy az ország rossz irányba halad, a Sepsiszentgyörgyön élők 70 százaléka szerint a város jó irányba fejlődik. Mindig vannak, akik akadályokat görgetnek elénk, és megpróbálják meghiúsítani álmaink megvalósítását, de azért dolgozunk, hogy – miután az elmúlt évtized a kivándorlásról szólt – a jövőben a fiatalok számára ne legyen kérdés a menni vagy maradni. Felhívta a figyelmet az RMDSZ-tulipán zöld színére is: ezzel is jelezni kívánják, hogy fontos számukra a környezet, a szennyezés csökkentése. A városnak van napelemparkja, lesznek elektromos buszai és minél több zöld megoldás meghonosítását tervezik – ezért kérik az aktivistákat, hogy tekintsenek partnerként az önkormányzatra. A polgármester becslése szerint a következő tíz évben mintegy 200 millió euró beruházás érkezik Sepsiszentgyörgyre (nagyrészt európai uniós alapokból, de magánbefektetésekből is), és ez gyökeresen meg fogja változtatni a várost. Saját legnagyobb teljesítményének egyébként azt tartja, hogy az emberek jól érzik itt magukat, habár nem egyformák, vannak például olyanok, akik csak biciklivel, mások pedig csak autóval akarnak járni.

Magáról a Bodok szállodáról – ami már rég nem az – elmondta: 700 000 euróért vette meg a város, de most örül annak, hogy nem sikerült túladni rajta, mert így nyílt meg a lehetőség egy 20-30 millió eurós, közösséget szolgáló beruházás előtt, amely majd újabb projekteket vonz és indít el.

Kérdésre válaszolva közölte: a szakszervezetek művelődési házáról sem mondanak le, ahogy más olyan ingatlanról sem, amelynek az állam rossz gazdája. Ha sikerül azt is megszerezni, berendezhetik ott például a kommunizmus múzeumát, hogy gyermekeink és unokáink is tudják, mennyi szenvedést hozott ránk.

A lebontásra ítélt Bodok szálló

A múlt század hetvenes éveiben épült, a kilencvenes években magánosított, 2007-ben bezárt Bodok szállodát (pontosabban annak puszta falait) 2014-ben hosszas egyeztetések után vásárolta meg Sepsiszentgyörgy önkormányzata, és azóta többször is próbálta rendeltetésének megfelelően hasznosítani: előbb pályázati lehetőségeket kerestek a felújítására (de nem találtak), majd egy magáncéggel próbáltak szövetkezni (ám a vállalkozó a túlságosan sok megkötés miatt visszalépett), később úgy döntöttek, hogy eladják, és volt is több érdeklődő, de végül ebből sem lett semmi, noha a tanács többször is enyhített a feltételeken, és az árból is engedett. Az adottságokon – az alacsony, szűk szobákon, amelyekből nem lehet korszerű igényeknek megfelelő helyiségeket kialakítani – azonban nem lehetett változtatni, és közben az épület állaga tovább romlott.