Gyógyítás
A 18. században a tapló szó jelentéstartalma már átvitt – tenyészhely, melegágy – értelemben is felbukkan: „experientia mutattya, hogj az efféle Szemetes lyukak taploi és Fomentuma az afféle nyavalyáknak”.
Figyelemre méltó, hogy a Fomentum (gen. n.) melegítő, tápláló szerszám értelemben, illetve a fomentáció (g. f.) melegítő, tápláló orvosság értelemben, avagy mint a fomes, fomitis (generis masc.) taplo, topló magyar névvel már Szenczi Molnár Albert 1604-ben Nürnbergben megjelent Dictionariumának első kiadásában is felbukkan. A szótár 1621-es kiadásában – melyben Szenczi Molnár a tapló görög nevét is feltüntette – egy Horatius-idézetet is beiktatott: „Frigida curarum fomenta relinquare posset”, azaz hevenyészett fordításban: A tapló képes a hideglelést megszüntetni, gyógyítani.
Tudomásunk van róla, hogy a Bakonyban és Sóvidéken használják a taplókat vérzéscsillapítóként. A bükkfatopló puha részit régebb kötszernek is használták, jó sebre. (Korond, M. J. ) Fájin a vágásra a topló. (Korond, L. U. S.)
A bükkfatapló sebtapaszként szolgál olykor ma is a magyar nyelvterületen. A távolabbi franciák, észak-amerikai indiánok pedig a magyarokhoz meg osztjákokhoz hasonlóan ugyancsak alkalmazzák vérzéscsillapítóként a bükkfataplót. A nyírfatapló szeleteinek hemosztatikus célra való felhasználásáról is tudunk Angliában, ugyanott a vele készített szénnek fertőzésellenes, fertőtlenítő hatást is tulajdonítottak egyes – Surrey tartománybeli – falvakban. A tudósok máskülönben antibiotikus jellegű savat vontak ki belőle.
A Fomes fomentarius fejfájás, izzadtság, sőt, aranyér elleni felhasználásáról a mai magyar népi gyógyászatban korondi adatok tanúskodnak. Aranyér esetében: A sapkából visszamaradt finomabb taplót egy rossz fazékba kell betenni és egyet belőle meggyújtani. S erre az enyhe taplófüstre kell ráülni. Legalább két hétig csináljuk esténként. A füst is gyógyít. Ezt először Tót Misinek az édesapja mondta nekem. Én is kipróbáltam. (Korond, Sz. L.)
A taplósapkát fejben viselni is egészség. Én nagyon fejfájós voltam régebb. Ha nyárba felteszem a taplósapkát, a fejem nem fáj. (Korond, Sz. L.) A taplósapka a fejizzadságot felszívja. (Korond, L. U. S., M. V., Sz. L.)
A Felvidéken, Nyitrában tudunk róla, hogy taplófőzetet ittak gyomorgörcs ellen, és azt tartották, hogy a szélütött ember orra alá (tehát agyvérzés esetén) jó égő taplót tartani.
Ifjabb Szabó T. Attila jelezte, hogy Erdélyben a taplóval való gyógyítás immár legalább hat évszázada ismert. Ez Váradi Lencsés György – sajnos egyetlen – 16. századi adatával igazolható, aki azt ajánlja „gyomor böfögése” ellen, hogy „egy nehezék taplót, agaricomot egyél meg”.
Zsigmond Győző
