Nehéz helyzetbe került az ozsdolai Láros Közbirtokosság a román állam által indított visszaállamosítási per miatt. Mivel a pénzügyminisztérium az erdővagyonukat zárolta, a közbirtokosság cége pénzforrás nélkül maradt, tizenöt munkahely megszűnt, és ez még nem minden, hiszen a vállalkozás közvetve még további 50–60 személy számára biztosított megélhetést.
Ha figyelembe vesszük, hogy a román állam által a lövétei közbirtokosság ellen indított per 2017 óta zajlik – az állam a Hargita megyei közbirtokosság 2300 hektáros erdejéből 1416 hektárt akar visszaállamosítani –, valószínűsíthető, hogy az ozsdolai Láros Közbirtokosság ellen a kézdivásárhelyi bíróságon kezdődött per is évekig eltart, amíg az esetleges fellebbezés után a megyei törvényszék meghozza jogerős ítéletét. Mint ismert, az ozsdolai Láros Közbirtokosság tizennyolc évvel ezelőtt kapta vissza egykor 4759 hektáros erdőjussának egy részét, 2900 hektárt. Az állam most azért perel, hogy visszavegye ezt a vagyont. A különbözetet – ami az 1968-as megyésítéskor átkerült Vrancea megyébe, és a jelek szerint végérvényesen odaveszett – érdekes módon nem követeli vissza az állam, habár az is ugyanazon a telekkönyvön szerepel.
Az ügy egyik fontos vetülete, hogy a per miatt a pénzügyminisztérium zárolta az erdővagyont, amit a Romsilva állami erdészetre bízott, de ők is csak egészségügyi vágást végezhetnek. Az ozsdolai közbirtokossági tagok így jelentős bevételi forrástól estek el, hiszen csak 2018-ban 3400 űrméter tűzifát, több mint 500 köbméter gömbfát és 500 ezer lejt osztottak ki a közbirtokosság 986 tagjának. Tavaly megszűnt a közbirtokossági erdőt kezelő cégnél az addigi tizenöt állandó munkahely, s az a ötven-hatvan ember is elesett időszakos keresetétől, akiknek szintén a közbirtokosság cége biztosított munkát.
Lukács Attila, a közbirtokosság erdejét kezelő cég vezetője elmondta: a bonyodalmak 2014-ben kezdődtek, amikor megjelent az új erdészeti törvény. Annak megjelenése előtt a közbirtokosság az osztalékként szánt fát úgy biztosította, hogy a Berecki Magánerdészettel együttműködve a jussot a közbirtokosság fásraktárába tárolták, majd kiosztották a tagoknak. A jogszabály változásával új helyzet alakult ki, így a közbirtokosságnak más megoldást kellett keresnie. A Hargita megyei közbirtokosságok mintájára a Láros is bejegyeztetett egy szakcéget, a Tekeres Kft.-t, amelynek tevékenysége a fakitermelés, -feldolgozás és az erdő utáni juss kiadása. Csak ez a vállalkozás tud a fa mellé kísérő bárcát is kiállítani. A céget a közbirtokosság jegyeztette be, és egyedüli tulajdonosa a vállalkozásnak. Kellett egy ügyvezető, így lett Lukács Attila a cég adminisztrátora, aki azonban ezért a tevékenységéért fizetést nem kapott és jelenleg sem kap, ő a Láros alkalmazottjaként kapta a bérét. Az volt a cél, hogy ez a cég termelje ki a közbirtokosság fáját, és ne idegenek gazdálkodjanak az ozsdolaiak erdejében. Ozsdolai emberekkel dolgoztattak, új munkahelyeket teremtettek. Az osztalékot két formában – készpénzben és gömb- vagy tűzifában – kapták meg a tagok. A cég öt-hat emberrel alakult meg, traktort és alapeszközöket kellett vásárolni. Elég nagy vagyont kellett kezelni, ezért egy erdésztechnikust is alkalmaztak, Lukács Attila fiát. Pár évig dolgoztak, nem merült fel semmiféle gond.
2016-ban egy ismeretlen személy feljelentése nyomán kezdődtek el a támadások ellene, a Tekeres cég és a közbirtokosság ellen. A gazdasági rendőrség szállt rá először a cégre, és alapos ellenőrzésnek vetette alá. Mindent ellenőriztek, de semmi rendellenességet nem találtak. Ahogy elmentek, érkezett az erdészeti felügyelőség Brassóból, majd jött a megyei pénzügyi és adóhivatal. Ők sem találtak semmit, habár töviről hegyire átvizsgálták a céget. Hogy ki volt a feljelentő, az a mai napig nem derült ki, de minden bizonnyal ozsdolai lehetett. Hét hónapig tartó alapos ellenőrzés után az derült ki, hogy a cégnél minden a legnagyobb rendben, Lukács Attilát azonban továbbra is azzal támadták, hogy családi vállalkozást nyitott. Ezért azt javasolta Pál István közbirtokossági elnöknek, hívjon össze a közeljövőben egy tájékoztató közgyűlést a tagság részvételével, hogy öntsenek tiszta vizet a pohárba.
Lukács Attilától azt is megtudtuk, hogy amióta a pénzügyminisztérium letiltotta a fakitermelést a közbirtokosság számára, az általa vezetett cég próbálja túlélni ezt a nehéz időszakot, de ők is arra kényszerülnek, hogy fát vásároljanak. Eközben a kívülállók azt hiszik, a kitermelés a közbirtokosság erdejéből történik és azzal üzletelnek, így ki tudják fizetni a községházán a tavalyi és idei 72 ezer lejes épület- és területadót is. Nehéz időket élünk, és állandó elvtelen támadásoknak vagyunk kitéve – összegezett Lukács Attila.
