Farsangos napokat élünk, és bár Jégtörő Mátyás mifelénk nemigen talál majd jeget, a téltemetés azt is jelzi: elegünk van már a hidegből! Erdővidéken az egyik leghíresebb és legrégebbi farsangi felvonulást Bölönben tartják, mondhatjuk azt is, igazi turistalátványossággá nőtte ki magát, és a község egyik névjegyévé vált. Olyan eseményről beszélünk, amely több mint száz évre nyúlik vissza, tehát aki Bölönbe megy farsangi felvonulást nézni, az nemcsak megéli a hagyományt, hanem „befizet” egy úgynevezett időutazásra is.
A helyi fiatalság hívta életre újból a farsangot Bölönben, és immár tíz éve minden év februárjában megszervezik a sajátos felvonulást, amelynek végén elégetik Ádámot és Évát, így akarván véget vetni nemcsak a tél uralmának, de az ilyenkor végzett munkáknak (szövés, fonás) is. Szombaton a községközpontból indult a menet, amely a következőképpen járta körbe a település utcáit: a zenészszekér, utána a menyasszony a vőlegénnyel, székely pár, magyar pár, Rákóczi, huszár, ifjú dáma, úrfi, idős dáma, úrfi, egy jobbágytelki pár, tíz cigány, egy musztikás, a bábos, kilenc csendőr.
A helyszínen értük el Akácsos Zsoltot, a bölöni farsangi felvonulás újbóli életre hívóját és éltetőjét, aki tíz éve töretlen lelkesedéssel szervezi a messze földön híressé vált eseményt többedmagával, a Bölöni Ifjúsági Egyesülettel, bevonva a falu apraja-nagyját. Azt, hogy egy emberöltőn túlível ez a farsangi felvonulás, a főszervező is megerősítette: „Nagy múltú hagyományról beszélünk, mi 2010-től a Bölöni Ifjúsági Egyesület szervezésében minden évben megtartjuk ezt az eseményt, és ahogy telnek az évek, úgy látjuk, egyre inkább magukénak érzik ezt a farsangot nemcsak a helyiek, hanem mindenki, aki ide látogat. Az idei előkészület egy picit nehezebb volt, három párral többet sikerült beszerveznünk a felvonulásunkba, mint előző években. Az itt látható ruhák jó részét az egyesület pénzéből készíttettük, mivel úgy döntöttünk, a farsangkor befolyó pénzeket nem osztjuk el, hanem befektetjük, ebből készült el például a huszár és Rákóczi öltözéke, idén kell még készíttetnünk egy huszárruhát mentével együtt” – magyarázta.
A farsangot megelőzően volt előkészület is, Bölönben vásárolt házánál találkoztak rendszeresen úgy húsz-harmincan, így nem kellett házról házra járni, hordozni ide-oda a kellékeket. A felvonulás idén is a központból indult. „Szerintem egyre jobban tetszik a bölönieknek, sokan az elszármazottak közül a farsangért hazajöttek, de az itteniek is felpártolják, és együtt éljük meg a mókát” – osztotta meg tapasztalatait Akácsos Zsolt. Az idei rendezvényre is meghívták a balatonszentgyörgyi Kis Balaton Néptáncegyüttest, pénteken este volt egy előadásuk, a kultúrotthonban telt ház előtt léptek fel a meghívottak, valamint a Kék Virág és a Kék Virágocskák Néptánccsoportok, Sepsiszentgyörgyről pedig a Zöld Fenyő Néptánccsoport. Negyedik éve a farsangot megelőző pénteken kulturális estet tartanak. Akácsos Zsolt szerint a hagyományt a bölöniek nem ápolják, hanem megélik.
Albert Egon