Amit a moldvai magyarok közösségéért teszünk, azt a külhoni magyarok minden közösségéért tesszük és tennünk kell, hiszen összetartozunk – hangsúlyozta Kocsis Máté, a rendezvény szombat esti megnyitóján a budapesti Millenáris parkban. „Ha száz évig nem hagyták elvágni gyökereiket, akkor most se tegyék”. 28 esztendeje hunyt el Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas tanár, történész, a csángók történetének, kultúrájának kutatója, akinek 1932-ben a lészpedi Szent Anna-búcsúhoz köthető látogatásakor a magyarságát megtagadó jászvásári püspök már románul hirdette az igét, de ezt Domokos Pál Péter nem hagyta annyiban. Belefogott a közösségépítésbe, fonográffal szállt szembe a teljes felszámolásra irányuló román törekvésekkel, népdalokat gyűjtött ott, ahol szájról szájra, apáról fiúra szállt az ismeret és a gondolat – idézte fel. Ez a hagyaték van ma is jelen a dalokban, a viseletekben, a nyelvjárásban, valamint azokban a kerámiákban, amelyekből Petrás Mária révén a bálozók is ízelítőt kaptak a rendezvényen. Mint mondta, a román adminisztráció minden erejével igyekszik leválasztani a csángókat a magyarokról és ezért is kell kiállnunk a nemzeti régiókért meghirdetett petíció mellett.

A magyar kormány támogatásának köszönhetően több moldvai közösség is bekapcsolódhatott a határon túli óvodafejlesztési programba, 30 helyszínen 1600 gyermek kezdte meg a délutáni magyar foglalkozásokat, Csíkszeredában kollégium épül és ösztöndíjprogramok indultak. Bákó és Magyarfalu magyar házzal gazdagodott, 2018 májusában pedig először látogatott el Csángóföldre magyar államfő Áder János személyében – sorolta a Fidesz frakcióvezetője. A magyar kormány mindent meg fog tenni azért, hogy még unokáink is láthassák a csángók táncait, hallhassák ízes beszédüket és dalaikat, hogy anyanyelvükön szólhassanak egymáshoz szülőföldjükön – hangsúlyozta Kocsis Máté.