Nem véletlen hát, hogy Kökösben a felújított Szent László-freskós középkori unitárius műemlék templomban február 16-án, vasárnap Bar­tha Alpár lelkész szószéki beszédében ismét elhangzott a minden keresztyén hívő számára kötelező parancs. És az sem véletlen, hogy a Magyar Televízió Kököst választotta az istentisztelet-közvetítés helyszínéül, hiszen ma is él itt a szabadságért küzdő Gábor Áron emléke, a kökösi gyermekek pedig a róla elnevezett iskolában anyanyelvükön szívják magukba az annyira fontos fegyvert, a tudományt.

A Duna tévében közvetített ünnepi eseményen hét kamera rögzítette az istentiszteletet, készített felvételeket a magyar kormány támogatásával felújított templomról és annak freskójáról, a ragyogó kazettás mennyezetről és padelőkékről. Az egyik kamera operatőre – örömünkre – a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen-iskola egykori tanulója, az uzoni születésű ifj. Kőmíves István volt. Az ünnepi hangulatot a helybeli Harmónia vegyes kórus fellépése emelte, vezényelt Jakab Csaba.

Újjászülető kúria

Örömmel láttuk, hogy előbbi látogatásunk óta az egykori Serester-kúria mentésében sikerrel és gyorsan léptek. Az épület előtti töröttcserép-halom és a tetőzet új gerendái is jelezték, rekordidő alatt elvégezte az egyházközség a Serester családtól ajándékba kapott ingatlan állagmegőrzését. Kijavították-megerősítették a tetőszerkezetet, kicserélték a lécezetet és újracserepezték a kúriát, mindezt Kovászna Megye Tanácsának támogatása révén, amiért köszönetét fejezte ki az egyházközség keblitanácsa.

A lelkész és Silviu Tăraș, Kökös község megbízott polgármestere – aki történészdiplomával is rendelkezik, s akinek polgármester-jelöltségét támogatta a napokban megtartott RMDSZ-választmányi gyűlés – elmondta: a kúriát dél-háromszéki tájházzá szándékoznának átalakítani – ami hiányzik ebből a kisrégióból –, s helyet kapna benne egy kökösi XIX–XX. századi tájház, egy Gábor Áron-emlékszoba, és egy másik terem, amelyben a település közismert képzőművészeinek – néhai Plugor Sándor, Deák Ferenc és a ma is élő és alkotó Petrovits István – munkáival ismerkedhetne meg a vidékre érkező látogató. A lelkész szerint fontosnak látnák egy olyan közösségi tér kialakítását is az épületben, amely más jellegű, a hely történelmi szellemiségét is kifejező rangos rendezvények, könyvbemutatók, időszakos kiállítások stb. megszervezésére is alkalmas.

Egyetemes és hiterősítő imahetek ideje van mifelénk is. Kökösi hagyomány szerint felváltva végeznek szolgálatot a helybeli templomokban a református és az unitárius lelkészek. A református egyetemes imahetet az unitárius hiterősítő követte, amelyen Kovács Levente református lelkipásztor hirdetett igét. Az imahét szeretetvendégséggel végződött, ahol fellépett a Vargyasi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet színjátszó csoportja, az országos egylet által szervezett összművészeti találkozó első díjasa.

Bácstelekre aszfalton, Kökösnek ivóvíz

– Alig hiszünk a szemünknek – mondta egy bácsteleki idős ember. – Sáros falu volt a miénk, most még a képe is megváltozott. Még a járdákat kellene rendbe tenni, mert most mindenki az út közepén jár.

Silviu Tăraș megbízott polgármester elmondta: az utat aszfaltozó Valdek Kft. vezetője, Halmágyi Jenő megígérte: törleszti adósságát, feltölti és rendezi a szegélykövek melletti, alacsonyabban fekvő járdarészeket. Az aszfaltozott főút folytatásában maradt még egy tört köves szakasz, amelynek lehengerlésére is hamarosan sor kerül. Alkonyat után is meg lehet nézni a bácsteleki főutcát. Kigyúltak a fények, hetven vadonatúj lámpatest világítja meg utcahosszat a falut, most kellene jönnie a marosvásárhelyi polgármesternek szülőfalujába, biztos, meg lenne elégedve – utalt arra, hogy Dorin Florea többször megvádolta az önkormányzatot, hogy szándékosan hanyagolják a kis települést.

Sajnos, a községközpont Kökösben elmaradt a közvilágítás felújítása – részletezte a polgármester –, de jó hír, hogy átadják a már régebb lefektetett ivóvízhálózatot, annak működtetése pedig átkerül a sepsiszentgyörgyi Közüzemekhez.

Koránt sincs szó még lazításról: hamarosan kezdetét veszi a szennyvízhálózat kiépítése, aláírták a munkálatok megkezdésére vonatkozó egyezséget a sepsiszentgyörgyi kivitelező szakcéggel, a Tricomservvel. A munkálatok összértéke 17 millió lej. A beruházás három szakaszban történik. Elsőként lefektetik a fővezetéket a Prázsmárra tervezett központi derítőállomáshoz, ezt a kivitelező szerint az év hátralevő részében meg lehetne oldani. A második szakasz a kökösi lakások rácsatlakoztatása lenne, ami hosszabb időt igényel, ehhez fel kell törni a jó állapotban lévő aszfaltot. Jön újra a sár és a por, de nincs más megoldás. A munkálatok harmadik szakasza Bácstelekre vonatkozik, ahol még nincs ivóvíz-fővezeték, ezért olyan terv készül, amely szerint egyszerre dolgoznak majd az ivóvízvezetékek és a szennyvízcsatornák lefektetésén. Érthető, hogy a főút aszfaltrétegét itt is részben fel kell majd törni.

Az iskola tantestülete és tanulóközössége is reméli, hogy valamelyest megújul az intézmény régi épülete. Pályázatot nyertek a teljes felújításra, végre jelentkezett a kivitelezésre egy brassói cég, következik a szerződés aláírása. Bővíteni fogják az épületet egy sportteremmel, lelátókkal, központi fűtéssel, oly módon, hogy megkaphassa a működési engedélyt.

Kökös látnivalói

Lenne mit látnia itt a honismereti útra érkezőnek. A harang tornyától külön álló unitárius műemlék templom a XIII. és a XIV. század fordulóján épült, több ízben is alakították és felújították. 1954-ben tűzvész pusztította. Res­taurálták és díszes, festett kazettás mennyezettel látták el, amely vargyasi id. Sütő Béla népművész munkája 1970–71-ből. 1716-ban épült reneszánsz faragott kő ajtókerete figyelemre méltó építészeti elem, amelynek szamárhátív formáját keleti hatásnak tulajdonítják a szakemberek. A falusiak emlékezetében még most is él a régi szájhagyomány, amely szerint azt egy török fogságból hazajött kökösi ember faragta volna. Az eklézsiának volt egy 1707-ben öntött harangja, melyet Gábor Áronnak ajánlottak fel 1848-ban ágyúöntés céljára. A harang beszédes köriratát megmentették, ott van a templom portikuszának homlokfalán kőbe vésve: Venite, audite verba vitae (Jöjjetek, hallgassátok az élet szavát). A templomot értékes faragott sírkőgyűjtemény – lapidárium – veszi körül. A faragott szószékkorona ifj. Sütő Béla vargyasi népművész, a szószék pedig Barabás Zsombor pávai faragómester alkotása.

Érdeklődésre tarthat számot a községháza előtt álló első világháborús és egy új uniós emlékmű. A református templom portikuszában a háromszéki önvédelmi harc és a második világháború hőseinek emléktáblája látható. Az épület előtti faragott kopjafával a magyar honfoglalás 1100. esztendejének és a két világégés áldozatainak állítottak emléket (Klutsch István Gábor faragta 1996-ban).

A falu műemlékeinek lajstromán szerepel az 1812–15 között Zajzonból ideköltöztetett Szent Péter és Pál ortodox fatemplom (1740), a XVIII. századi faépítészet emléke. Az épületet régi temető veszi körül. 1934–36-ban új, bizánci kupolás görögkeleti templom épült a Szentháromság tiszteletére. A közigazgatásilag Kökös községhez tartozó Kökösbácstelek ortodox templomát 1899-ben építették, védőszentje Szent Miklós. Cintermében emlékkereszt őrzi a második világháború hőseinek emlékét.

Kökös múltjáról két régi krónika is beszél. Leírása Kökösnek a címe annak a 42 szakaszból álló „költeménynek”, amelyet Fosztó József írt 1772-ben, Bíró Áron helybeli református lelkész pedig a negyvennyolcas szabadságra és fogságára emlékezik. A község körüli térségben zajlott az a nevezetes ’48-as csata, ahol Gábor Áron életét ágyúgolyó oltotta ki. A csatatéren emlékoszlop áll, felirata szerint 1849. július 2-án ebben a térségben ütközött meg Gál Sándor ezredes vezetésével maroknyi háromszéki népfelkelő az osztrák császári és orosz cári túlerővel, ekkor esett el a szabadságharc hőse, Gábor Áron őrnagy (1814–1849). A jelenlegi emlékműre helyezik el a kökösi gyermekek, ifjak és a lakosság március 15-én a kegyelet koszorúit. Gábor Áron nevét felvette a helybeli iskola.