Requiem Tzimbalomra című verskötetéért Kovács András Ferencnek ítélték idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat, mellette Cselényi Béla, Kováts Judit, Szajbély Mihály és Mártonffy Marcell vehet át elismerést a március 2-i díjátadó ünnepségen – közölte az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület az MTI-vel.
Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjat, amellyel azóta 69 kitűnő költőt és írót ismertek el. Az irodalmi nagydíj célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyító művészek alkotómunkájához. A közlemény szerint az Artisjus Irodalmi Díj az egyik legjelentősebb magyarországi irodalmi elismerés, amelynek értéke abban rejlik, hogy maguk a pályatársak szavazzák meg a nagydíjast és a négy alkategória – költészet, próza, tanulmány és esszé – díjazottját.
Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat elnyerő Kovács András Ferenc költő, műfordító, esszéíró, szerkesztő, dramaturg munkásságát Kossuth-díjjal, József Attila-, Déry Tibor- és Babérkoszorú díjjal is elismerték. Verseket 1977-től, gyermekverseket 1981-től közöl, 43 kötet szerzője. Bazsányi Sándor laudációja szerint Kovács András Ferenc költészetében ott működik a teljes irodalmi hagyomány, amelynek immár fontos része ő maga is. „Tehetség, stílus, szabadság, szellem, pátosz: mind-mind részei annak a könnyedén nagyszabású játéknak, amely 1983-ban kezdődött a Tengerész Henrik intelmeivel, és amely nem ér véget a 2019-es Requiemmel” – írja.
Cselényi Béla költő az Órajáték Bronzapával című verseskötetéért részesül elismerésben. 1955-ben született Kolozsváron, 14 éves kora óta ír verseket, 1973 óta publikál folyóiratokban. Romániában három verseskötete, Magyarországon hat verseskötete és egy rövidprózakötete jelent meg, valamint több verses antológia társszerzője.
Kováts Judit író, szerkesztő a Hazátlanok című regényéért kapja az elismerést. Eredeti foglalkozása történész-levéltáros, éveken át készített életútinterjúkat idős emberekkel, akik szemtanúként számoltak be a háborúról, a kommunista diktatúráról, a kitelepítésekről, a munkatáborokról, a kisebbségek üldözéséről. Regényeiben a 20. század olyan kevéssé ismert történelmi traumáit dolgozza fel, mint a magyar nők sorsa a fronton és az orosz megszállás alatt.
Szajbély Mihályt Csáth Géza élete és munkái című tanulmányáért díjazzák. Az irodalomtörténész főbb kutatási területe a 19. század és a 20. század elejének magyar irodalma (Csáth Géza), a jugoszláviai (vajdasági) magyar irodalom története.
Mártonffy Marcellt a Biblikus hagyomány és történelmi tapasztalat Pilinszky esszéiben című kötetéért díjazzák.
