Különben az új választási rendszer amolyan zsákbamacska, kevesen tudják, mi lesz az eredménye, de az már majdnem biztosra vehető, hogy a politikustársadalom megújulását, megtisztulását nem hozza el. Ha a jelöltek személyi összetételében lesz is némi változás, nem biztos, hogy az hasznos lesz. A pártok általában — az RMDSZ-t is beleértve — politikai-gazdasági érdekcsoportjaik fiatalabb tagjaiból válogattak, de mert azok is köreikben szocializálódtak, gyaníthatjuk, nem csak a politikai okosságot tanulták el idősebb és úgymond dörzsöltebb feletteseiktől, hanem a piactársadalom útvesztőiben való eligazodással a személyes haszonszerzés tudományát is. Sok jót tehát nem várhatunk sem a tapasztalt, a parlament padjai közt megszürkült politikusoktól, sem az úgymond ifjú farkasoktól. A választás pikantériája mégis az — állítják a politológusok és kutatók —, hogy az egyéni körzetekben aligha lesz győztes, a szavazatok ötven százalékát ugyanis igencsak kevés, lehet, hogy egyetlen jelölt sem tudja megszerezni, s mert nincs második forduló, a jelöltek és a pártok által szerzett szavazatok mennyiségének arányában egy központi számítógép fogja majd kidobni a győztes neveket. Hogy milyen program, milyen algoritmus szerint, az titok, előttünk legalábbis az, de kétségtelen, hogy nem kis meglepetésekkel szolgálhat majd. Igaz, a számítógépes programok is emberi elme szüleményei, s aligha képzelhetjük el, hogy mindent teljesen a véletlenre bíznak majd...

De választunk, szavazunk, s reménykedünk, hogy csak jobb jöhet. Romániának, s nekünk, magyaroknak is.