Az örmény-magyar származású szamosújvári és gyergyói gyökerű Temesváry família a XVIII. század végén már Uzonban lakott. Tagjai szolgálták és támogatták a közjót, az általuk adományozott telekre épült a település római katolikus temploma (1918–1922), amelynek építéséhez is lényegesen hozzájárultak. „Kastélyukban működött hosszabb ideig a helyiek és a család örömére a község Temesváry-óvodája, a kúria később visszakerült hozzánk, az örökösök tulajdonába – közölte kérdésünkre Budapestről hozzánk küldött levelében Gerlóczy Judit. – Jelenleg egy uzoni család lakja és felügyeli, az építészeti szempontból értéket képviselő épület azonban intenzívebb gondozásra szorul.”
A családról szűkszavúan beszél a genealógiai irodalom. III. Károly magyar királytól 1735-ben kapott a Csongrád megyei Temesváry András nemeslevelet és családi címert, de nincs tudomásunk arról, hogy az uzoni család használta-e azt. Ismerjük azonban a családi emblémát, amelyet gyakran használtak ingóságaikon, s amely Temesváry-felirattal évtizedekkel ezelőtt az Uzonban készült híres Hubertus vadászital címkevédjegyeként jelent meg.
Zenetörténeti jelentőségű csoportkép
A család a pávai Vajnák fundusán építtette eklektikus-empire stílusú kastélyát. Az utcát, ahol áll, Vajna utca néven emlegetik a helybeliek. Névadó tulajdonosa földbirtokos volt, faragó, festő, művészlélek, aki a müncheni képzőművészeti főiskolán végzett, fiának, a legutolsó Temesváry Jánosnak (1925–1960) az emléktáblája az uzoni katolikus templomban látható. Kijutott nekik is a világháború utáni rendszer kegyetlenségeiből. Kuláklistára tették őket, vagyonukat államosították, dobrudzsai kényszermunkára kerülték, kiutasították az országból. Temesváry Jánosné Gerlóczy Mariette megrázó könyvet írt a kitelepítésről, a dobrudzsai évekről (Két ország közt félúton, Csíkszereda, 1998). „Sajnos az utolsó generáció és nagynéném nagyon megszenvedett a történelmi események folyamán, így a család maradékai megérdemelik ezt a megemlékezést!”– írta a továbbiakban a családhoz kötődő Gerlóczy Judit közgazdász, a kastély jelenlegi résztulajdonosa.
Az uzoni családi sírboltban nyugszik az utolsó Temesváry János is, akit Kolozsváron történt tragikus halála után a Házsongárdi temetőben eltemettek, de felesége a rendszerváltás után porait hazahozatta.
Gerlóczy Judit (családi kép)
Dr. Temesváry János (1857–1922) katolikus történetíró, a szamosújvári örmény múzeum igazgatója, gyulafehérvári tanár volt, egy másik Temesváry János (1891–1964) érdemes hegedűművész, a Waldbauer–Kerpely-vonósnégyes tagja. Játszott Bartók Béla Magyarországon létrehozott első négy, valamint Kodály Zoltán mindkét vonósnégyesében. Őrzi ezt a mellékelt fényképfelvétel is, rajta balról jobbra: Bartók Béla, Temesváry János (2. hegedű), Molnár Antal (mélyhegedű), Waldbauer Imre (1. hegedű), Kodály Zoltán és Kerpely Jenő (gordonka).
