Rejtvényfejtőink és olvasóink értékelték azt, hogy rejtvénysorozataink mindig a lehető legszorosabban kötődtek a vidékünkhöz Háromszékhez, mondhatni helytörténeti jellegük volt. A sorozattal adósságot törlesztett lapunk, ugyanis a családtörténetet, de főleg a székely családok nemzetségi genealógiáját száműzött tudományágként kezelte a letűnt rendszer ideológiája. Az azóta bekövetkezett változások rendkívül kedvezőek voltak, mert új és anyanyelvünkön megjelenő családtörténeti irodalom látott nyomdafestéket, kiadóink, s így a székelyföldiek is, mint amilyen a sepsiszentgyörgyi Charta és a T3 kiadók, fenntartás nélkül reprint újra kiadták a régi családtörténeti témájú kiadványokat.

Az idős és ifjabb Kisgyörgy Tamás vezette Charta Kiadó az 1901-ben Sepsiszentgyörgyön megjelenő Pálmay József szerkesztette Háromszék vármegye nemes családjai c. kötettel valóban adósságot törlesztett. Hasonló módon cselekedett az anyaországi média is, sorban kéz alá rendezték Nagy Iván (1824-1898) és Kempelen Béla (1874-1952), de más későbbi családkutatók eddig csak híres könyvtárakban fellelhető kiadványait. Még a rendszerváltás előtt látott nyomdafestéket Magyarországon a Magyar családtörténeti és címertani irodalom 1561-1944 c. kötet, ezeket egy sor helyi kiadvány követte. 2000-ben jelent meg Békéscsabán Kőszegi Bartha Kálmán szerkesztette A sepsiszentgyörgyi Nagy-nemzetség története c. kötet. Nagy örömmel üdvözöltük Dr. Száva Tibor-Sándor csíki származású és örmény gyökerekkel rendelkező történésznek és családkutatónak a csíkszépvízi Száva családról szóló Bécsben megjelent kötetét, ugyanis a magyar örmény családok számos jeles taggal gazdagították az elmúlt századok alatt az erdélyi magyar szellemiséget és történelmünket is, hiszen  hithű magyarként sok magyar örmény vett részt a háromszéki önvédelmi és erdélyi szabadságharcban.

Az utóbbi évtizedekben a világháló is segített a genealógiai kutatásban és számos olyan család állította össze famíliája történetét és családfáját, akik rendszeresen  évente tartják családi találkozójukat: a gelencei Jancsó találkozók szervezői, a lécfalvi, maksai-nagyborosnyói Kanyók, a nagybaconi és futásfalvi Bardocz család, a felsőháromszéki Könczeiek, a szentkatolnai és márkosfalvi Bakk família, a nagyajtai, középajtai és budapesti Péterffy család stb.

Felette hasznosak és  nemzettörténeti tevékenységet gazdagítóak azok a nyomtatásban is megjelent kötetek, melyek egy-egy jeles család, személy/személyiség életét, avagy tevékenységét, harcos múltját dolgozták fel emlékiratok, naplók, írott források alapján. Ebbe a kategóriába sorolhatók a Bitai Balykókról (Marosvásárhely, 2005), valamint az erdővidéki gyökerű Józsa családról nyomtatásban megjelent kiadványok, nemkülönben Péterfy Miklós budapesti nyugalmazott mérnök és lánya dr. Péterfy Nóra szerkesztette Feljegyzések a nagyajtai Péterffy (ffi, fy, fi) család életéből 1770-1951 c. közel 200 oldalra rugó kiadvány (Budapest-Sepsiszentgyörgy, 2015),  amelynek ismereteink szerint már készül is kibővített és a következő családi találkozó alkalmával bemutatásra kerülő változata.

A Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete és a Kisgyörgy dédunokák jelentették meg Budapesten 2017-ben Kisgyörgy Sándor (1845-1935) unitárius lelkész-esperes emlékiratai c. 400 oldalas kiadványt (szerkesztette Kálnoki Kiss Sándor (Szül. 1936) ny. budapesti mérnök, dédunoka), valamint ugyancsak az általa szerkesztett Kálnoki Kiss Károly vargyasi unitárius énekvezér, kántortanító, karmester életét-hagyatékát bemutató kiadvány (Ha meghalok, csillag leszek... Kiss Károly (1889-1975 ) kántortanító emlékirata (Budapest, 2019), mindkettőt Vargyason mutatták be népes leszármazottak és helybeliek részvételével.

Nincs hely és nem szándékunk az sem, hogy röviden összefoglaljuk Háromszék családtörténeti irodalmát, de úgy gondoljuk, hogy azoknak az olvasóinknak, rejtvényfejtőinknek adjunk némi tájékoztatást erről a témakörünkről, hisz bevallásuk szerint, az 51 háromszéki családot bemutató rejtvény sorozatunk meggyőzte őket arról, hogy valóban hasznos, valóban a mi családjaink históriájával foglalkozik a családtörténet, a múlt ismerete nélkül pedig gyökértelenül bolyonghatunk itthon és akár a nagyvilágban is.

Bitáról a biharországi Mezőtelegdre települt Balykó Gábor (Szül. 1944) mérnök a Balykókról írt kötetében mondja, hogy senki se feledje el, hogy a család rég elhalt felmenőt csak mi, a családkutatók támaszthatjuk fel, ők csak mi általunk szólalhatnak meg újra, ők csak a családkutatók szemeivel láthatnak ismét. Ők csak általunk „élhetnek” tovább újra sok száz leszármazott emlékezetében, egy-egy családtörténeti könyvben, újságcikkben, csak bennünk és emlékeinkben élhetnek tovább! A lisznyói Kese família jelenleg már nem annyira népes, mint hajdanában, de tagjaiból Magyarországra, Németországba és az Egyesült Államokba is kivándoroltak. A család képviselője, Kese Zoltán (Szül. 1932), a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium hajdani végzettje, akit e sorok írója mint „felsős nagy diákot, Kese urat” ismert, örömmel köszöntötte Miskolcról lapunk családtörténeti sorozatát és kívánta, hogy sikeres legyen a 2020-ban induló hasonló jellegű sorozat is. Néhai Kese Jenő volt baróti református lelkipásztor unokája Bocz Zsuzsanna, Ifj. Kese Jenő volt baróti polgármester lánya írta: „ez úton szeretném megköszönni a Háromszékben a lisznyói Kesékről megjelent közleményt. Régi álmom vált valóra, hogy megismerhettem a családot, régi felmenőimet. Itt Baróton már csak a késői leszármazottak vagyunk. Nagyváradon él Id. Kese Jenő lánya Jutka, akinek hasonló módon örömet szerzett a szóban forgó rövid családtörténetük”. Gászpor Gizella sepsiszentgyörgyi kedves régi rejtvényfejtőnk minden évben köszönetét fejezi ki rejtvény-sorozatunkért. „Szórakozunk a rejtvények megfejtésével, gyarapodnak ismereteink is, sok sikert kívánunk a lapnak és Önnek is” -- írta üdvözletében.

Külön köszönetét fejezte ki a kézdimárkosfalvi gyökerekkel rendelkező kolozsvári dr. Bakk Miklós a Sapientia Magyar Tudományegyetem tanára családjának bemutatásáért,  a köpeci születésű Nagy Levente nyugalmazott református lelkipásztor Sepsiszentgyörgyről, ugyancsak innen Ureczki Mária nyugalmazott tanítónő, a Budapesten élő Gerlóczy Judit közgazdász az uzoni Temesváry kastély résztulajdonosa, Balogh Barátossy Gábor (Szül.1946) budapesti erdőmérnök néhai Barátosi Balogh Benedek kelet-kutató oldalági leszármazottja, a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Lajos a festőművész nevét és munkásságát őrző Gyárfás család egyenes ági leszármazottja, Sovánka Mária nyugalmazott könyvelő, aki itthon egyedül viseli az egykori neves Sovánka család nevét, dálnoki és maksai Gaál Tibor nyugalmazott Maros-vidéki református lelkipásztor, volt Mikó kollégiumi osztálytársunk, a kálnoki Hosszú Levente, Hosszú Zoltán író, színész és filmszínész egyenes ági leszármazottja, Zsigmondné Péter Ildikó családkutató, mérnök-tanár Sepsikőröspatakról, Ilyés Gábor Kézdivásárhelyen élő almérnök Baróti Szabó Dávid oldalági leszármazottja, dr. Jancsó Gábor vegyész-kutató professzor és a miskolci Jancsó László vízépítő mérnök családkutató és sokan mások.

Rejtvénysorozatunk szövegszerkesztője több, mint száz háromszéki családdal kapcsolatos dokumentációs anyagot őriz, ebben néhai dr. Imreh Barna (1908-1982) volt mezőbándi és alsórákosi református lelkipásztor és jeles családkutató, valamint néhai sepsikőröspataki Imreh József (1868-1946) hagyatékának egy részét őrzi. Rejtvényszerkesztői munkámban több olyan személynek (egyben családkutatónak) és sok-sok adatközlőnek, lelkészeknek tartozok köszönettel, akik önzetlen módon segítettek az „elrejtett tudománynak” titulált sorozatban. Ezek közé tartozik dr. Nagy Lajos ny. rétyi családorvos, genealógus, író és helytörténész, a Nagykárolyban élő sepsikőröspataki Imreh András családkutató, Dima Gábor és unokája Dima Csoma Endre a zágoni Csoma csald kutatói, Dr. Szekeres Attila kollégám, heraldikus szakíró és szerkesztő és nem utolsó sorban Kocs János villamossági mérnök a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Genealógiai Társaság vezetője, a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (MACSE) kitüntetettje, aki támogatója annak, aki famíliájának múltja, származása felől érdeklődik, netán családfáját szándékozna összeállítani.

A családfa-kutatás az a tudomány és megszállottsággal áldott foglalatosság, ahol a múlt találkozik a jelennel -- olvashatjuk a Családfakutatás.hu honlapján. Ez a tudományág napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvend, hisz legtöbbünkben felmerült már a kérdés: „Honnan származik a családom? Hol éltek őseim? Mivel foglalkoztak? Földművesek, mesteremberek vagy nemesek voltak? Élnek rokonaim távoli vidékeken?” Mindezen kérdésekre a családfa elkészítése adhatja a választ.

Kedves rejtvényfejtők, kedves olvasók, az idei esztendőben ugyancsak különleges személyekkel/családokkal foglalkoznak majd rejtvényeink, lesz benne családismeret és családtörténet is. Ezúttal a nők, a Székelyföld asszonyainak, nagyasszonyainak megismerését ajánljuk szíves figyelmükbe.