Ilyenkor a hétköznapi élettől eltérő dolgok történhetnek, felbomolhat a szokásos rend. Ahogy mondani szokták: a feje tetejére áll a világ. A táncmulatságok mellett különböző játékokat, vetélkedőket rendeztek, de ilyenkor volt a legtöbb lakodalom is a falvakban. Aki pedig pártában maradt, azt ebben az időszakban vénlánycsúfolókkal gúnyolták. Feltűntek az állatalakoskodások, különösen kedvelt volt a kecske megjelenítése. Eljátszottak állakodalmat, áltemetést is.

Pedagógusként egyik fő célunk, hogy tanítványainkat és általuk családjaikat is ősi magyar hagyományaink továbbadására, éltetésére buzdítsuk, olyan programokat szervezve, ahol megélhetik ezeket. Szerettük volna visszavarázsolni a régi idők hangulatát, amelyről már csak a szüleink, nagyszüleink meséltek, hogy példát mutassunk gyerekeinknek, éljük meg együtt, hogy milyen volt a fonóban fonni, népdalokat énekelni, csárdást járni, mesélni, nevetni, szórakozni!

Nagy örömmel töltött el bennünket, hogy szombaton megtelt a művelődési ház, ez bizonyítja, hogy igenis, igény van hagyo­mányos előadásokra is.

Ragyog a szívünk, hogy ez a gyerek- és szülői közösség nagy lelkesedéssel támogatott minket ötletünk megvalósításában. Repdes a lelkünk, hogy alig fértünk el. A színpad volt kicsi, vagy mi nőttünk meg? Nem. Sokan voltunk, székely ruhás kisfiúk és kislányok, édesapák és édesanyák, nem pókemberek és jéghercegnők. Egyik-másik szülő mondta is, hogy székely ruhát kell csináltatnia, mert kinőtte, amelyben konfirmált. Igen, teremtünk alkalmat, lesz ünnep, amikor felveheti, testét, lelkét, díszbe öltöztetheti!

Ezen az estén időutazásra hívtunk mindenkit, egy kis ízelítőt nyújtottunk népi örökségünkből. A gyerekek fonós-énekes-táncos jelenetével kezdődött a műsorunk, amelyet a szülők lakodalmas játéka, kecsketáncoltatása követett, végezetül pedig hagyományos farsangtemetésre hívtuk vendégeinket. A telet megtestesítő szalmabábut kint az utcán égettük el, a közönséggel együtt búcsúztattuk el a telet, népdalokat énekeltünk, táncoltunk. Az előadást reggelig tartó bál követte.

Szeretnénk köszönetet mondani tanítványainknak és a szülőknek, hogy vállalták a műsorban való részvételt. Büszkék vagyunk arra, hogy ilyen együttműködő, lelkes, tettre kész szülői közösséggel dolgozhattunk együtt. Nagyon sokat jelent nekünk, pedagógusoknak, hogy mindig van, akikre számítani, támogatnak rendezvényeinken. Ajándék számunkra, hogy ebben a közösségben, Kisbaconban munkálkodhatunk a felnövekvő generációkért, a közösségért.

Kolcza Judit tanítónő
és Veres Ildikó óvónő