Románia meglehetősen passzívan figyeli az Európai Unió következő, hétéves költségvetésének előkészítését, elfogadja, amit Brüsszelben mondanak, miközben Magyarország, Lengyelország és más államok keményen küzdenek érdekeik érvényesítéséért – jelentette ki Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Szerinte országunk a következő tíz esztendőben is jelentős összegű uniós támogatást veszíthet el, és még az is lehetséges, hogy az Európai Zöld Megállapodásra szánt ezermilliárd euróból egy árva fityinget sem fog tudni lehívni, egyszerűen azért, mert hiányoznak az ehhez szükséges intézmények.
Sepsiszentgyörgy polgármestere maga is részt vesz az európai költségvetés kidolgozásában, erről számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy az Európai Bizottság némiképp meglepő módon a Világbankot kérte fel arra, hogy Románia számára különböző forgatókönyveket készítsen elő. Így különítettek el pénzt korábban a Duna-delta térségére, s bár ezt nem sikerült felhasználni, a következő ciklusra a Zsil völgyét nézte ki magának az EU, holott még legalább húsz olyan hely van, ahol jól fogna egy ilyen támogatás: például a Mócvidék, de Erdővidék és Balánbánya is rászorulna.
Egyelőre minden tervezési szakaszban van, tehát módosulhat még, de már így is érdekes dolgok derültek ki. A romániai önkormányzati vezetők főként a Regionális Operatív Program decentralizálását próbálták elérni, a kormány el is fogadott egy sürgősségi rendeletet, amely a minisztériumokból a fejlesztési régiókhoz osztaná le a hatásköröket, csakhogy ezt a rendeletet nem küldte el a Hivatalos Közlönyhöz. A magyarázat abban a 16 oldalas levélben lehet, amelyet a fejlesztési miniszter írt a kormányfőhöz, és amelyben többek között azért aggódik, hogy a decentralizálás lovat adhat az RMDSZ alá a Székelyfölddel kapcsolatos követeléseinek érvényesítésére. Ebből Antal Árpád azt a következtetést vonta le, hogy a minisztériumot most is „láthatatlan erők” irányítják, nem a politikum, amely egyébként jó választ adott erre a felvetésre: törvénytervezetet nyújtott be az elsikkadt kormányrendelet helyett, és ezt minden párt parlamenti frakcióvezetője aláírta, ráadásul pedig sürgősségi eljárást is kértek. A kérdés most Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint az, hogy a láthatatlan erők hol fognak felbukkanni...
Románia fejlesztését egyébként a Világbank elsősorban a nagyvárosok ismételt támogatásával képzeli el, ami a pénzintézet szempontjából érthető, de Románia közpolitikái már eddig is a vidék elnéptelenedéséhez vezettek. A legújabb demográfiai felmérések nemcsak a rohamos népességfogyásra mutatnak rá, hanem arra is, hogy a nagyvárosok környékén szigetszerűen gyarapodik a lakosság, és ha ezt a folyamatot bátorítjuk, azokhoz az amerikai térségekhez válhatunk hasonlóvá, ahol csak nagyvárosok és sivatagok vannak – mutatott rá Antal Árpád, aki szerint nem csak azt kell nézni, hogy a nagyvárosokban nagyobbak a keresetek: a kisebb, pár tízezer lelkes városokban az élet minősége jobb, kisebb a szennyezés, a zsúfoltság, és más előnyök is vannak.
Az EB egyébként hét éve is ilyenformán osztotta volna el a kohéziós alapokat, de akkor sikerült elérni, hogy ne csak a lakosság létszáma számítson, hiszen a cél nem a szét-, hanem az összefejlődés. Így az alapok feléből a megyeszékhelyek egyformán kaptak, a másik feléből pedig lakosságarányosan. Ennek is csak ezután lesz látszatja, hiszen mostanában írják alá a kivitelezési szerződéseket, a jövőben pedig az elképzelések szerint a városkörnyéki településeket is be lehet vonni bizonyos fejlesztési programokba, ha a gyermekek legalább 15 százaléka a városba jár iskolába, a felnőttek legalább 15 százaléka pedig dolgozni. A romániai municípiumok szövetsége azt szeretné elérni, hogy a kisebb városok több esélyt kapjanak – hangsúlyozta a sepsiszentgyörgyi elöljáró, aki szerint egy ilyen rendszer a legkisebb megyeszékhelynek, Csíkszeredának hozhat jelentős fejlődést, a felső határ pedig a nagyjából kétszázezres Nagyvárad lenne.
Ami az Európai Zöld Megállapodást illeti, erre óriási összeget különítenek el, amelyből úgynevezett NUTS3-as, azaz megyei szinten lehet majd pénzt lehívni, de Romániában csak a központban és a fejlesztési régiók szintjén vannak erre hivatott intézmények, és ha Bukarest nem lép gyorsan e téren, mások, a fejlettebb országok fognak ezzel a lehetőséggel élni – figyelmeztetett Antal Árpád, aki szerint lemaradásunkért a politikai válság okolható.
