Mikor szemed lecsukódik,
hallgasd, lágy muzsika szólít,
egy ház előtt muzsikálnak,
hangja száll a fuvolának,
vele zeng a hegedűhúr.
Hallgatja fent, a felhőn túl
az öreg hold nagy jámborul,
s mosolyogva továbbgurul.
A nyekeregdi kerékgyártó
A nyekeregdi kerékgyártó
Bánatosan tekereg,
Nyekeregden minden kerék
Éktelenül nyekereg.
Tudja jól azt kutya, macska
S bölcsőben a kisgyerek:
Ki az oka, hogy a kerék
Nyekeregden nyekereg!
Épp ezért a kerékgyártó
Már csak éjjel tekereg.
Hiába, mert a sok kerék
Álmában is nyekereg!
Földhöz vágja a sipkáját
S így kiált föl: mit tegyek?
Elfogyott a kocsikenőcs,
Pedig vettem eleget.
Elefánt
Hogyha volna egy tál fánkom,
megenné az elefántom,
kevés lenne fele-fele,
fánkból több is férne bele,
éppen ezért nem is bánom,
amiért nincs elefántom.
A madármenyegző
Rigó úrfi így rikkantott:
Gyertek, még ma lagzit tartok!
A szép mátkám íme, itt jő:
a barázdabillegető!
S jöttek sorba a vendégek.
Rigó néni fürgén futott,
cipeli az ajándékot.
Lépked a pinty, balra, jobbra:
Ez a mező legszebb csokra!
Nászdalt fúj a fülemüle,
megfájdult a násznép füle!
Holló bátyó nagy károgva
az ifjú párt összeadta.
Fülesbagoly se hall, se lát,
Mind megette a vacsorát!
Vége lett az ünnepségnek,
hazamentek a vendégek.